Íme 2012 legjobb kórháza!

Egy jó kórházban a páciens nem csupán kiszolgáltatott „munkadarabnak” érezheti magát, hanem ott komolyan veszik a szabályt: „A beteg üdve a legfőbb törvény”. Ez volt az egyik legfontosabb üzenete az Év kórháza szavazásnak, melyben mintegy kétszáz fekvőbeteg-intézmény öt kategóriában osztozott a beérkezett negyvenezer szavazaton. Nem a szakma, hanem a laikusok voksoltak a Házipatika.com felhívására, így kiderülhetett, mennyire elégedettek az ellátással. Mi a nyertesek titka?

- A betegeinknek, ha időben érkeznek, ma már visszaadhatjuk az életet, az infarktusnál például a gyógyulási arány már 95 %-os. Ígéretesek az eredmények például a szívelégtelenség gyógyításában is. Ez is mutatja, milyen elképzelhetetlenül nagy lehetőségek előtt áll a szív- és érgyógyászat. Tavaly 30 szívátültetést végezhettünk, ez csaknem háromszorosa az előző évinek. Nemrégiben pedig egy ötvenes éveiben járó férfi tartós műszívet kaphatott - ő a második magyar, akin ilyen műtétet hajthattunk végre – mondta lapunknak dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának főigazgatója. Az igazsághoz tartozik: a klinika annak köszönheti, hogy ma „késélen, de egyensúlyban” tartható a működése, hogy az infarktus kezelése mentesült az úgynevezett teljesítmény volumenkorlát alól, mely korábban gátat szabott az ellátásnak. A klinikán akadnak olyan orvosok, akik külföldről tértek haza a szakmai kihívások reményében, de a szerencsés vidéki kórházaknak is sikerült már hazacsábítaniuk gyógyítókat.

Mi is küszködünk az orvos elvándorlással, de számos szakmában már nincs üres státuszunk. Nincs például betöltetlen szájsebész állásunk, holott ez olyannyira hiányszakma, hogy szájsebészetek szűnnek meg szerte az országban. A sebészeti osztályunk vezetője pedig Ausztriából tért haza. Nem elsősorban a pénz vonzza a kollégákat, hanem az is, hogy nálunk példamutató gyógyítómunka folyik – magyarázta dr. Rácz Jenő, a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója, aki az intézménye nevében az orvos-szakmai ellátásért járó díjat vehette át. Akár egyetemi klinikákról is „igazolnak át” hozzájuk szakemberek. Eredményeiket emellett milliárdos értékű, nyertes pályázatok bástyázzák körül: például megújult a sürgősségi osztály, hamarosan elkészül a magzatokat, újszülötteket ellátó perinatális intenzív centrum.

Nemcsak csúcsintézményekre van szükség, de olyan helyekre is, ahol ellátják a nagymama törött karját, ha elcsúszik a jégen. A gyógyítás emberiesség és elkötelezettség dolga, és ez egy kisvárosban, ahol mindenki mindenkit ismer, különösen igaz. Talán ezt az odafigyelést hálálták meg a betegek – magyarázta dr. Winiczai Zoltán, a 158 ágyas csornai Margit Kórház igazgatója, miután ők kapták a legtöbbet az ápolást és a szakszemélyzet munkáját elismerő voksokból.

Szemfülesnek kell lenni, hiszen a pályázatok jelentik a túlélést, ezt erősítette meg a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója, Brünner Szilveszter, aki a legkiválóbb infrastruktúra kategória díját vehette át. Nagykanizsán például egyszerre hét pályázat útját egyengetik, és ezzel 4,5 milliárd forintot nyertek el ezzel, ami nagy dolog egy 490 ágyas városi kórház esetében.
A magyar „átlagkórházak” helyzete persze nem ilyen rózsás. Mint ismeretes, a közalkalmazottként dolgozó, nyugdíj korhatáron túli orvosoknak választaniuk kellene a gyógyítás és a nyugdíj között. Milyen helyzetbe hozná ez az intézményeket? - erről kérdeztük dr. Gerle Jánost, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnökét, aki díjátadóként vett részt a rendezvényen.

Katasztrofális állapot idézne elő, ha a 62 évesnél idősebb kollégák nem gyógyíthatnának februártól. Szerencsétlen megoldásnak tűnik az is, hogy kérelmezés alapján kaphatnának felmentést azok, akiknek munkájára feltétlenül szükség van, de a nyugdíjat ők sem tarthatnák meg. Becslések szerint 6-8 ezer, akár tízezer embert is érintene a kényszernyugdíjazás, orvosokat és a szakdolgozókat is beleértve. Arról nem beszélve, hogy a következő években mindig újabb és újabb gyógyítók érik majd el a nyugdíjkorhatárt. Olyan elképesztő létszám- és szakemberhiányt jelentene ez ebben az elöregedő szakmában, mely felülmúlhatná az orvos elvándorlás ártalmas hatását – vélte a MOK alelnöke.