Ébresztik a kakast

Ötből négyen azonban sosem fordultak szakorvoshoz, s csupán néhány cégnél kezdeményeztek eddig alvásszűréseket a dolgozóknak. A fáradtság és a stressz számlájára írható: az autóvezetők egyharmada bóbiskolt el csaknem vezetés közben. Idős korban pedig nem kevesen már kora hajnalban felébrednek, mivel az alvásigényük lecsökken – illetve e tünet a kezdődő depressziót is jelezheti.

Amerikai alváskutatók szerint a mai zavarok jó részét a televíziózás és a számítógépezés okozza: ugyanis sokan a lefekvés előtti két órában a vibráló képernyővel „szemeznek”, ami felborítja a bioritmust, megváltoztatja az alvási szokásokat. Mások túl későn térnek nyugovóra, s a mesterséges fények miatt a kelleténél jóval felajzottabban. Pedig legalább az elalvás előtti órában tartózkodni kellene az elektromos kütyüktől, mivel gátolják az elalvást segítő hormon termelődését. De a mobiltelefon sem a legjobb hálótárs. A svéd Karolinska Intézet 18–45 éves nők és férfiak vizsgálatával arra jutott, hogy nehezebben jutnak el a pihentető mélyalvás fázisáig azok, akiket a mobiltelefon közelében tapasztalható sugárzásnak tettek ki.

Hiába tölt valaki 7-8 órát az ágyban, ha rosszul alszik – mert például légzéskimaradással vagy nyugtalanláb-szindrómával küzd (önkéntelenül is mocorog álmában) –, képtelen kipihenni magát. Az alváshiány nemcsak a fáradt másnapok miatt kellemetlen, de betegségek forrása is lehet, hiszen a szervezet nem képes regenerálódni, az immunrendszer gyengébben működik. Aki rendre napi 5 óránál kevesebbet alszik, 60%-kal nagyobb az esélye a magas vérnyomásra. Érdemes tehát idejében orvosi segítséget kérni valamelyik alváslaborban, hiszen az álmatlan éjszakák sora akár elhízást és cukorbetegséget is okozhat.