Mindenki megharcolhat saját világnézetéért

Elég váratlanul érte a szülőket és az egyházakat a miniszteri rendelet: az ősszel kezdődő tanévtől az elsősök és az ötödikesek kötelezően részt vesznek erkölcstanórákon. Amelyik szülő azonban úgy dönt, beírathatja gyermekét az egyházak által tartandó hit- és erkölcstanórákra. Így lesz ez a következő tanévekben is, aminek köszönhetően felmenő rendszerben négy éven belül valamennyi általános iskolás részt vesz a szülője által választott órán.

A váratlanságon nem a tény, hanem az időzítés értendő. Az országgyűlési képviselők által már 2011 végén a nemzeti köznevelésről megszavazott törvényben szerepel az elképzelés, ám a gyakorlati kivitelezésről szóló rendelkezés (végrehajtási utasítás) egészen idén március 22-ig váratott magára. Előtte az egyházak és a kormányzat egyeztetett ugyan egymással, ám ennek az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán miniszter által jegyzett jogszabály véget vetett – két héttel a csaknem 97 ezer elsős beíratása előtt...

Ezt elsiették

Milyen új feladatokat ró az egyházakra a hit- és erkölcstanórák megszervezése? A kérdést Bárány Bélának, az Esztergom–budapesti Főegyházmegye oktatási felügyelőjének tettük fel.

– A nemzeti köznevelésről szóló törvény nyomán született miniszteri rendelet nagyhétfőn jutott el hozzánk. Azt tudtuk, hogy a jogszabály megszületik, az egyházak és a kormány tárgyalásai hol kisebb, hol nagyobb intenzitással csordogáltak is. Viszont hogy éppen most fog megjelenni, az bennünket is váratlanul ért.

– Mi okozta a problémát?
– Először is az idő szűkössége. Két hetük volt a plébánosoknak arra, hogy bejelentkezzenek az iskolákba és tájékoztassák a szülőket.

– Hogyan oldotta meg ezt a főegyházmegye a gyakorlatban?
– Felhívtuk a plébánosokat, és kértük őket a teendők elvégzésére. Tudnia kell, hogy főegyház¬me-gyénkhez Csepel kivételével Budapest teljes területe, Pest megye északnyugati, valamint Komárom-Esztergom megye egyik része tartozik. 162 plébániánkon 150 plébános és néhány káplán szolgál. Munkájukat 340 világi hitoktató is segíti, ám közülük csupán 36 főállású.

– A nem főállásúak miként kapcsolódnak az órarendbe iktatott hit- és erkölcstanóra megtartásába?
– Egyebek mellett ez is olyan kérdés, amelyet már az óra választhatóvá tétele előtt alaposan át kellett volna gondolniuk a jogszabály alkotóinak. Amióta megjelent a rendelet, többen is jelentkeztek, hogy szívesen segítenének szorult helyzetünkön. Mielőtt azonban bárkit is alkalmaznánk közülük hitoktatónak, alkalmasságukról meg kell bizonyosodnunk. Ha ugyanis egyetlen olyant is felvennénk, aki nem méltó rá, azzal sokkal nagyobb kárt okozunk, mint amennyi előnyt az új lehetőséggel kapunk.

– Hol tartják a hit- és erkölcstanórákat? Hiszen az iskolák egy része amúgy is tanteremhiánnyal küzd. Ehhez jön még egy új óra, az erkölcstan és a külön teremben tartandó hit- és erkölcstan, amelyet ráadásul általában több egyház hitoktatója tart külön helyiségekben.
– Mondhatnám azt, hogy ez az iskolák gondja, de nem mondom, mert ha nem sikerül megoldaniuk, az nekünk sem jó.

– A rendelet szerint lehetőségük van arra is, hogy plébániát, gyülekezeti termet is igénybe vegyenek az óra megtartására.
– Ez így van. A kérdés csak az, mi lesz a gyakorlat. Még ha az iskola és a plébánia egymás mellett van is, a gyerekeket át kell vezetni, amihez nyilvánvalóan nem elég a szünet, majd az óra végeztével visszavezetni őket, de úgy, hogy a következőről ne késsenek. Mennyi idő marad így valójában az óra megtartására?

– Kitől kapják majd a hitoktatók az óradíjukat? Az állam közvetlenül utalja az iskoláknak, vagy az egyházon keresztül?
– Erről sem kaptunk még tájékoztatást.

– Ahogy önt hallgatom, az a benyomásom, hogy nem örül az új lehetőségnek.
– Egyáltalán nem erről van szó. Az egyház nagyon is örül annak, hogy új lehetőséget kap az ifjúság értékrendjének kialakításában. Hiszen mi is látjuk, hogy nagyon nagy a baj. A fiatalok egy része, de mondhatom azt is, jó része álértékek felé fordul, amely hosszabb távon a vesztét okozhatja. Az egyház azokat az egyetemes értékeket szeretné átadni, amelyekre évezredek óta épülnek az emberi közösségek. S ez a kulcskifejezés: a közösség. Sok gyermeknek már egyáltalán nincs ilyen élménye, hiszen a családja is szétesett. Mi egy nagy családhoz, az egyházhoz szeretnénk kapcsolni őket, s átadni nekik a hitélményt, amelyhez tartós és tartalmas értékrend tartozik.

– Vélhetően ugyanez a célja a kormánynak is, amely a rendeletet hozta. Hol bicsaklott meg mégis a történet?
– Azt szokták mondani az egyházra, hogy lassú. Lehetséges, hogy ez így van, ám amit aztán megteszünk, az kétezer éves tapasztalaton alapszik. Megtanultuk, hogy a kapkodás soha nem kifizetődő.

– Ha önt megkérdezik, mit tett volna másképpen?
– Lényegében meghozom ugyanezt a rendeletet – egy tanévvel későbbi bevezetéssel.

Sok a nyitott kérdés

Beran Ferenc tizenöt éven keresztül tanított a Patrona Hungariae leányiskolában, így ugyancsak van gyakorlata a hittanórák tartását illetően. A budapesti Újlaki Sarlós Boldogasszony-plébánia élén álló atya legfontosabb tapasztalata, hogy a hitoktatónak hiteles embernek kell lennie. Aki átérzi a diákok örömét és bánatát, annak az óráin kezdenek figyelni arra, amit az egyház tanításával kapcsolatban mond, s közvetíteni tudja Isten ingyenes, megelőlegezett szeretetét is. Beran atya szerint ez a legfontosabb különbség a világi erkölcstan és az egyházak által tartott hit- és erkölcstan között, jóllehet mindkettő hasonló értékeket közvetít. Leszámítva néhány különbséget, amit a római katolikus egyház nem fogad el. Ilyen például a válás, a terhességmegszakítás. Ráadásul az egyház a választható hit- és erkölcstanórával még egy lehetőséget kapott: a gyermekeken keresztül a szülőket is könnyebben elérheti.

Személy szerint tehát örül a plébános az új lehetőségnek. Ám a kivitelezéssel kapcsolatban azért még vannak számára nyitott kérdések.

A hitoktatás eddig nem volt az órarendbe iktatva, ezért általában vagy az első óra előtt tartották, reggel hét órakor, vagy az utolsó tanóra után, amikor a többi gyerek az udvaron játszhatott. Ez most megváltozik. Kérdés, hogy miképpen. Egyelőre ugyanis nem látja Beran atya, hogy hol fogják megtartani az órákat. Plébániájához három iskola tartozik, és helyszűke miatt van, ahol jelenleg is a kémia-szaktantermet veszik igénybe. Valószínűleg élni fognak a miniszteri rendelet által adott lehetőséggel, és továbbra is tartanak órát a tanítási időn kívül a plébánián – amennyiben a szülőkkel erről írásban megállapodnak.

Egyházközségéhez négy képzett hitoktató tartozik, ám eddig közülük csak kettő munkáját vette igénybe. Lehetséges, ez a jövőben változni fog. Egyikük sem főállású hitoktató, kérdés tehát, hogy a munkájuk mellett miképpen tudják majd a délelőtti órarendbe iktatott hittanórákat megtartani.

A beiratkozás eredményéről a plébános eddig az egyik iskolából kapott adatot. Eszerint harminc elsőst írattak be a római katolikus egyház által tartandó hit- és erkölcstanórára, ami az atya megítélése szerint örvendetesen magas szám. Annál is inkább, mert a szülők tájékoztatására kevés ideje maradt. Tapasztalata szerint az előzetes tájékoztatásra azok jöttek el, akiknek nagyobb gyerekük már járt az iskolába – bizonyára azért, mert hozzájuk jutott el az értekezlet híre. Az atya az igazgatók részéről maximális segítőkészséget tapasztalt, ám vélhetően még hatékonyabb lett volna a tájékoztatás, ha azt az óvodákban tartják. Tájékoztatóját többször is sugározta az egyházi média, ám aki ezt nem hallgatja, az esetleg csupán a gyermeke beíratásakor értesült a választási kötelezettségéről.

Még fő a fejünk

– Személy szerint nagyon örülök a lehetőségnek, hogy az iskolánkban a következő tanévtől minden elsős és ötödikes kisdiák részt vesz erkölcstan- vagy hit- és erkölcstanoktatáson – osztotta meg a személyes véleményét Szabadosné Vargha Magdolna, a Pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Művészeti Szakközépiskola igazgatója. – Így nagyobb az esély rá, hogy mindenki maga küzdjön meg a saját világnézetéért, akármilyen családban nő is fel. Ezt ugyanis senki sem spórolhatja meg magának – viszont segíthetnek benne szakavatott, hiteles emberek.

– Mit tapasztalt, a szülők is önhöz hasonlóan örültek a lehetőségnek?
– A szülők reagálása hozzám csak közvetve jut el. Akinek nem tetszik az új jogszabály, az általában csak a másik szülőnek panaszkodik, nem nekem. Azt viszont tudom, hogy sokan örülnek neki, különösen azok, akik eddig is járatták hittanra a gyereküket, hiszen ősztől jobban bele fog simulni az oktatási rendszerbe az új tanóra, és ennek kétségtelenül vannak előnyei. Akiknek nem tetszik, azok többnyire attól félnek, hogy valaki a saját igazságát fogja erőszakkal rákényszeríteni a gyermekére. Azt hiszem, alaptalanul.

– Lesz elegendő tanterem az új órák megtartására?
– A szükséges tantermek biztosítása miatt kicsit még fő a fejünk, de valahogy majd csak megoldjuk.
– Felkészültek az új feladatokra a pedagógusok?
– Az erkölcstan oktatásához szükséges 60 órás továbbképzés, amennyire én tudom, ingyenes lesz, és a nyári hónapokban kerül rá sor. A most is alkalmazott tanároknak az erkölcstan oktatása belefér az óraszámukba.
– Mi mindennek az anyagi vonzata?
– Az iskolák finanszírozása állami feladat és bár nincsenek pontos információim, úgy tudom, hogy a köznevelési törvényben szereplő minden feladathoz elegendő pénz áll rendelkezésre.
– Mely felekezetekhez íratták be a szülők az ön által vezetett iskolában a gyerekeket?
– A mi iskolánkban a szülők az elsősök beiratkozásakor római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus és görögkeleti hittanra jelezték igényüket. Ezek a felekezetek mutatkoztak be szülői értekezleten a mostani negyedikesek hozzátartozóinak is, akiknek április 30-ig kell meghozniuk a felelős döntésüket.