Káoszt hoz a szél

A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy – a Szentírás szerint így tanítja Jézus az őt éjszaka titokban felkereső Nikodémust. Íme, egy szép példája annak, hogy a szél, ez a titokzatosnak tűnő természeti jelenség miképpen kötődik az emberiség kultúrtörténetéhez.

Titokzatos, írom, hiszen az ókor embere a jelenséget észlelte, de a magyarázatát nem ismerte. Kétség sem férhet hozzá, hogy a szeleket az istenek fújják, kényük-kedvük szerint. A görög mitológiában a szelek királya a hátán és bokáján szárnyakat viselő Bóreász. Barlangban lakott, s ha kedve úgy tartotta, szárnyai segítségével száguldott tova. Ő bocsátotta a szélviharokat a földre – vagy a zsákjába gyűjtve megszelídítette azokat. Nem csoda, hogy amikor a perzsák Athén ellen vonultak, a város lakói hozzá könyörögtek segítségért. A szélkirály meghallgatta a fohászt, és hatalmas szelet bocsátott a perzsa hajóhadra, melynek jó része a tengerbe veszett. Bóreász azonban ugyancsak megkérte a segítsége árát: Erekhtheusz király csodaszép lányát, Óreithüia kezét. Mivel az apa vonakodott hozzáadni, Bóreász az északi szelet küldte a tengerparton sétáló lányért, akit soha többé nem láttak.

Voltak azonban olyanok is az ókorban, akik nem elégedtek meg a mítoszokkal, hanem tudományos magyarázattal szolgáltak. Arisztotelész szerint a szelek a Föld kipárolgásaiból erednek. A római Plinius ezt elfogadja, viszont azzal a módosítással, hogy így csak a légáramlatok keletkeznek, márpedig ezeket meg kell különböztetni a szelektől. Hogy azok miből erednek, azt maga sem tudja. Négyféle magyarázat is lehetséges: a szelek vagy a világegyetem vagy a bolygók mozgásából, illetve egy bizonyos égitestből fakadnak, vagy a Természetéltető leheletei. A választást Plinius az olvasóra bízza.

Ha nem tudták is az ókoriak, miért fú a szél, ám hasznát vették, leginkább a hajózásban. Így tett később az Újvilágba eljutó Kolumbusz is, aki rájött, hogy a szélirány nem teljesen önkényes. Az egyenlítő mentén keleti szél fúj, ami Amerika felé repíti a vitorlásait, míg tőle északabbra nyugati szél fúj, ami által vissza is tud térni.

A hajózáson kívül még egy dologra használták a szelet. Gabonát, festéket, puskaport, kakaóbabot őröltek – a szélmalmok által, melyek nagyszerűen szolgáltak vízkiemelő szivattyúk energiaforrásaként is.

Az ipari forradalom idején a szél szerepét lassanként átvette a gőz. A szelek már régóta nem kapaszkodnak a vitorlákba, s malomkerekeket sem forgatnak. Erejét azonban újabban ismét igába fogja az ember: a világ valóban természettisztelő országaiban egyre-másra épülnek az elektromosságot termelő szélkerekek. A Harvard Egyetem kutatói szerint évente így 1,3 millió tera-wattóra elektromosságot tudnánk termelni, ami bőségesen fedezné a teljes áramszükségletet.

Pusztító erők

Orkán. Az óránként legalább 118 kilométeres sebességet elérő szelet nevezzük orkánnak. Nem ritka hazánkban sem.
Tornádó. Pusztító erejű forgószél. A hevesen örvénylő légoszlop viharfelhőből alakul, tölcsére általában eléri a földfelszínt. Élettartama mindössze néhány perc, szélessége nem több 400-500 méternél. A felfelé áramló levegő tölcsérformát vesz fel, miközben magjában légüres tér keletkezik, ami által szívóhatás alakul ki. Az örvénylő levegő néha eléri az ötszáz kilométeres sebességet is. Ezek az ötös erősségű tornádók, melyeknek a vasbeton házak sem állnak ellen.

Monszun. Bármennyire is meglepő, a monszun nem csapadékot jelent elsősorban, hanem az évszakokhoz köthető szélirányváltozást. Nyáron a kontinensek felszíne melegebb, mint a tengereké, ezért a szelek ez utóbbi felől fújnak és csapadékot szállítanak. A jelenség elsősorban Indiában és Délkelet-Ázsiában figyelhető meg. Télen megfordul a szélirány, a szél a szárazföld felől a melegebb tenger felé fújja a hideg, száraz levegőt.

Hurrikán és tájfun. A két szó azonos jelenséget, trópusi ciklont jelöl. A kettő közötti különbség csak annyi, hogy a Karib-tenger térségében hurrikánnak, a Csendes-óceánnál pedig tájfunnak nevezik. A trópusi ciklonban felszabaduló energia akár hetvenszerese is lehet a világ napi energiafogyasztásának. Ezért is képes hatalmas károkat okozni. Minden idők „legdrágább” hurrikánja a Katrina volt, amely New Orleans elöntésével 75 milliárd dollárnyi kárt okozott. Kelet-Pakisztánban a Bohla tájfun 1970-ben 500 ezer halálos áldozatot követelt. Az országrész hiába várt segítséget, ezért lázadás tört ki, s hamarosan kikiáltották Bangladest.H. P.

Hidegen, melegen fújnak

Nemere. A Székelyföld keleti részein uralkodó, néha hetekig is fúvó, hideg, száraz, viharos, keleti szél. Elsősorban a Gyergyói- és a Csíki-medencében tombol. Nevét a Nemere-hegységről kapta.

Főn. A magashegységek jellegzetes bukószele. A hegység egyik oldalán a levegő felfelé áramlik, aminek következtében lehűl és kicsapódik a páratartalma. A hegy másik oldalán a szél lefelé áramlik, egyre melegebb, száraz levegőként. Európában elsősorban az Alpokra jellemző. Nálunk is megfigyelhető az Alpokalján, ahová már száraz levegőként érkezik nyugatról.

Sirokkó. A Földközi-tenger medencéjének déli-délkeleti irányából fújó szél. Októbertől januárig igen nagy esőzéseket is okozhat, később meleg, száraz levegőt fúj Dél-Európa fölé. Közeledtének biztos jele: az ég déli határa ólomszürke.
Bora. Az Adria keleti partjának jellegzetes szele. Észak, vagyis a part felől fújó száraz, hideg szél. Kialakulásának különösen kedvez, ha Közép-Európa hegyei fölött erősen megemelkedik a hideg levegő légnyomása, míg a tenger felettié alacsony. Télen néha heteken át dühönghet, lökései elérhetik a 200 kilométeres sebességet is. A fiumei vasút vonalán kétszer is feldöntötte a vasúti szerelvényt, ezért védekezésül 2,7 méter magas, úgynevezett borafalat építettek.

Számum. Észak-Afrika és Arábia forró szele, amely por- és homokfelhőket sodor magával. Az akár 70 fokra felhevülő talaj a levegő hőmérsékletét 50 fokosra is felmelegítheti. Számum idején a nap elhalványul, a légkör vörössé válik.

Misztrál. Kellemes, kiszámítható, a part felül fúvó nyári szél az Adrián. Dél körül támad fel, naplementéig erősödik – de nem túlságosan –, majd éjszakára elcsendesedik. A következő délelőtt szélcsendes, majd dél körül a misztrál menetrendszerűen megérkezik.