Tanultabbak lettünk

2011-re hazánk felnőtt népessége csak¬nem fele érettségizett vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. A fejlődést mutatja, hogy míg 1960-ban az ilyen korú népesség mindössze 9 százalékának, 2001-ben valamivel több mint egyharmadának volt legalább érettségi bizonyítványa. Most legtöbben a 20–29 évesek közötti „érettek" vannak, de a 30–34 évesek körében is alig kisebb az arányuk. A településtípusok között azonban nagy különbségeket láthatunk: míg száz felnőttből a fővárosban 70, a megyeszékhelyeken 60 tud felmutatni érettségi bizonyítványt, addig a községekben csupán 33-an tehetik ezt. Hasonló a helyzet az egyetemet, főiskolát végzettek esetében is: míg arányuk a fővárosban és a megyék székhelyein jóval magasabb az országos átlagnál, addig a községekben csupán minden tizedik felnőtt dicsekedhet „felső" diplomával.

- 2011-ben tovább csökkent a 15 éves és idősebb népesség körében a legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya – ezzel párhuzamosan nőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettségűeké. Nyolc osztálynál kevesebbet csak a felnőttek 5 százaléka végzett, a nyolc évfolyamot 27 százalékuk járta ki. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az idősebb korosztályokban magas.

- Emelkedett azoknak a száma is, akik érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet az elmúlt tíz évben – ők 2011-ben a felnőtt lakosság 21 százalékát jelentették. A növekedés nem volt olyan nagy mértékű, mint a megelőző évtizedekben, az ilyen jellegű végzettségek elértéktelenedtek a fiatalok körében.

- A népesség 30 százalékának érettségi a legmagasabb végzettsége – arányuk a 20–24 évesek között a legmagasabb: 59 százalék.

- A legfigyelemreméltóbb változást az egyetemet, főiskolát végzettek számának emelkedése jelentette. A felsőfokú végzettségűek aránya a 2001. évi 11 százalékról 17 százalékra emelkedett. A 25–34 éves korcsoport áll a legjobban: 28 százalékuk diplomás.