Katasztrófahét

 A dél-koreai légitársaság gépe már megkezdte a landolást, amikor váratlanul a földbe csapódott. A farokrész ezer darabban szállt szét a kifutón, a gép belsejéből azonnal sűrű füst és láng csapott ki. Eddig semmilyen jel nem utal arra, hogy a gép meghibásodása okozta volna a balesetet. Az viszont nehezíthette a landolást, hogy a földi irányító-központ leszállási szöget jelző szolgáltatása június óta nem üzemelt.

Szemtanúk és videofelvételek szerint a leszállást túl gyorsan és alacsonyan kezdte meg a San Franciscó-i repülőtéren épp „szűzrepülését” végző pilóta. Lee Gang-guk ugyan 1994 óta vezetett utasszállítót és közel tízezer repült órát tudhatott maga mögött, ám ezt az időt más típusú repülőgépeken töltötte, a 777-est mindössze 43 órát vezette. A vele egy műszakban dolgozó másik pilóta, Lee Jeong-min valamivel nagyobb tapasztalattal, összesen 12 390 repült órával rendelkezett, amiből 3220-at a 777-esen szerzett, ám a napos, jó látási viszonyok közt, enyhe szélben megkísérelt leszálláskor feladata csupán e gépen tapasztalatlan kollégájának segítésére korlátozódott. Azt, hogy baj van, csak a becsapódás előtt 7 másodperccel észlelte a személyzet, a landolás megszakítására pedig mindössze a tragédia bekövetkezte előtt 1,5 másodperccel tettek egy reménytelen kísérletet.

Az utasszállítón 307 személy tartózkodott, 182 sérültet kórházban ápolnak. Azok, akik súlyosan sérültek, a fedélzet hátsó, gépfarokhoz közeli helyein ültek. A szerencsétlenségben két 16 éves kínai lány vesztette életét. A kaotikus állapotok közt fejvesztve menekülők tömegében egyiküket minden bizonnyal egy mentésre érkező jármű gázolta halálra. A tehetős kínai családok közt manapság divat a tinédzsereket nyelvet tanulni az Egyesült Államokba küldeni. Az 5000 dolláros (1,1 millió Ft-os) kurzuson való részvétel egyben jó alkalmat teremt, hogy tájékozódjanak a továbbtanulási lehetőségekről. Az utasok nagy része ilyen fiatal volt.

Az 1995 óta üzemben lévő, 5 millió repülést teljesítő Boeing–777-es a világ egyik legbiztonságosabbnak számító géptípusa, 18 éves történetének ez volt az első, halálos áldozatot követelő balesete.

Vakvágány
Első olvasatra talán furcsán hangzik, de nem kell feltétlenül járművön tartózkodni ahhoz, hogy akár összes vagyonunkkal egyetemben közlekedési baleset áldozatává váljunk. A kanadai kisváros, Lac Mégantic történelmi központjában egy olajszállító vonat szerelvényei robbantak fel vasárnap kora reggel, a földdel téve egyenlővé 50 épületet. A szerencsétlenségben eddig 13 holttest került elő, több mint 40 embernek pedig nyoma veszett. A balesetről egyelőre annyit tudni, hogy az ipari vágányon parkoló mozdonyról a légfékek meghibásodása miatt a kocsik leváltak. A vasúttársaság szóvivője, Christophe Journet azt nyilatkozta, hogy a vagonokat még a Lac Mégantictól 8 mérföldre (13 km-re) fekvő szomszéd faluban rögzítették, nem sokkal a személyzet műszakváltása előtt. Annyi bizonyos, az erős lejtőn felgyorsult kocsik már igen nagy, 68 mérföld/órás (110 km/h) sebességgel érkeztek a kisváros központjába, ahol végül ki is siklottak. A 72 szerelvényből álló halálkonvojból ekkor csaptak fel a lángok, egyszerre legalább négy kocsi robbant fel.

A 6000 fős település világvégi látványt nyújt. Füst és pernye borít mindent, a város jó része roncs- és romhalmaz. Az emberi áldozatok mellett a környezet is súlyosan károsodott. A légszennyezettséget mobil laboratóriumokban mérik, ennek eredményei határozzák meg a további kilakoltatási tervet – eddig ezer embert telepítettek ki –, a közeli folyóba került százezer liternyi olajjal azonban nem tudnak mit kezdeni a hatóságok. Több mint száz kilométeres szakaszon, vékony, gyilkos réteget borít a víz felszínére.