Kik művelhetik a védett földeket?

Megközelítőleg 31 ezer hektárnyi állami tulajdonú természetvédelmi terület került a nemzeti parkok kezelésébe, jelentette be Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke a budapesti Sas-hegy bemutatóközpontjában múlt héten tartott sajtótájékoztatón. A határozatlan időre szóló szerződésben mind a tíz nemzeti park érintett.

A nemzeti parkok összesen 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területet kezelnek, tudtuk meg Rácz Andrástól, a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkártól. Ennek a felét maguk kezelik, a másik felét haszonbérlet formájában adják ki gazdáknak. A ter¬mészetvédelmi célú területek egy része a rendszerváltást követően került ki az állam tulajdonából, visszaszerzését akár vásárlás, akár kisajátítás révén egy 1995-ös törvény írja elő. A most nemzeti parki kezelésbe adott földterületeket 2005 óta vásárolta az állam, ám ennek jogi sorsát mind ez idáig nem rendezték. Mivel a nemzeti parkok e földeken nem voltak vagyonkezelők, számos esetben nem tudták végrehajtani rajtuk a feladataikat, nemegyszer a pályázati elszámolás is akadozott, s ami különösen fájdalmas volt, nem tudtak bejelentkezni földhasználónak, ezért nem részesülhettek agrárkifizetésekben sem. Márpedig a nemzeti parkoknak égetően szükségük van a pénzre, hiszen költségvetésüknek mindössze 25 százaléka származik az államtól, háromnegyedét maguknak kell kigazdálkodniuk. Mostantól lehetőségük lesz az átvett földek haszonbérletbe adására is. Rácz András szerint a megszerzett területeknek körülbelül a felét kívánják maguk használni, a másik felét pedig gazdáknak adják ki, művelésre.

Ki művelheti a legelőt?

Eddig a tudósítás. Most pedig lássunk két példát a természetvédelmi területek haszonbérléséről.
A közelmúltban járt le a pályázat határideje a Fejér megyei Csákvár határában lévő egyik legelő bérlésére. A hír azért figyelemre méltó, mert a természetvédelmi területen jelenleg a Pro Vértes Nonprofit Zrt. gazdálkodik, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány működtet. Erről azt kell tudnunk, hogy a rendszerváltást követően alakította ki a mintagazdaságot, amelyen ma is a természet érdekeit figyelembe véve gazdálkodik. Természetkímélő gyepgazdálkodást alakított ki, rajta őshonos szürke marhákat legeltet, a helyi iskolásokat a természet szeretetére neveli.

A helyi gazdatanács ezért is támogatja Füri Andrásnak, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójának írt levelében, hogy a legelőn továbbra is a Pro Vértes Nonprofit Zrt. gaz¬¬dálkodhasson. A pályázat közeljövőben történő eredményhirdetésére egyébként azért érdemes odafigyelni, mert a közalapítvány, illetve részvénytársaság igazgatója az a Viszló Levente, aki az úgynevezett napra¬-forgóblogban is szerepel. Emlékeztetőül: ez volt az a blog, amelynek tavaly májusi egyetlen bejegyzését a Magyar Távirati Iroda kritika nélkül azonnal átvette, s amelyben Ángyán József államtitkári tisztéről való lemondásának igazi indokait vélte leleplezni. Eszerint Ángyán azért mondott volna le, mert a miniszter két haverját is eltávolította a tárcától. Nos, ezek egyike Viszló Levente. Az MTI még abban a hónapban helyreigazításban közölte, hogy Ángyán József sem gazdasági, sem politikai kapcsolatban nem áll vele. Ezek után érdeklődéssel várjuk a nemzeti park döntését a nevezett legelő további sorsáról.

Műkörmös földművelő

Ugyancsak figyelemre méltóak a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet egy részének haszonbérbe adása körüli hercehurcák.

A történet még 2011 őszére nyúlik vissza, amikor is 4300 hektárnyi, természetvédelmi oltalom alá eső földet írt ki haszonbérletre a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A területet hosszú éveken keresztül egy olasz cég használta – természetvédelmi szempontból szakszerűtlenül. Az ügyletnek per vetett véget, a környékbeli 6-7 érintett település gazdái pedig örvendeztek: végre saját maguk művelhetik a földeket! A Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület által kinevezett szakmai tárgyalóbizottság nem egészen másfél hónap alatt 21 gyűlésen 55 birtoktestet alakított ki, s döntött a pályázás feltételeiről is. Ezek szerint egy gazda vagy érdekcsoport háromnál több birtoktestre, s összességében 200 hektárnál nagyobb területre nem pályázhat.

A pályázatokat annak rendje és módja szerint az október 3-i déli határidőig beadták, s vártak az eredményhirdetésre. Nem sokáig. Este tíz órakor – vagyis már a pályázat lezárultát követően – a pályázatot a nemzeti park visszavonta.
Történt azonban aznap még egy nagy horderejű döntés: percre pontosan a pályázat határidejének lejártakor leváltották Duska Józsefet, a nemzeti park élén 14 éve álló igazgatót. A hivatalos indoklás virágnyelven csak a miniszter bizalomvesztését említi, ami Sárvári Attilának, a mezőcsáti központú gazdakör titkárának véleménye szerint lefordítva azt jelenti, hogy a nemzeti park igazgatója hivatalos utasítás híján nem volt hajlandó visszavonni a helyieknek kedvező családi gazdaságok létrejöttét elősegítő kiírást.

Az új igazgató által kiírt pályázatot követően egy gazda akár már öt birtoktestet is bérelhetett. A kétszáz hektár helyett pedig hárman csaknem ötszázat is elnyertek. Egyikük például Demeter Péter, aki Tállai András belügyminisztériumi államtitkár rokona. Hasonló méretű birtokot bérelhet Hagyacki József, aki Tállaival közösen vezeti a mezőkövesdi sportkört. Demeternek és Hagyackinak azonban legalább van köze a mezőgazdasághoz. Nem úgy Kanyók Attila szociálpedagógusnak, aki – Sárvári Attila megfogalmazása szerint – földet korábban legfeljebb az autója ablakából látott. A 2010-es önkormányzati választásokon ő volt Tiszaújváros kormánypárti polgármesterjelöltje, ám ellenfelével szemben alulmaradt. Sikeresebb volt viszont Mengyi Rolandnak, a megyei közgyűlés elnökének kampányfőnökeként – akárcsak később a földbérleti pályázaton… Ez persze nem jelenti azt, hogy ne válhatna idővel kiváló földművelővé: a kalászos gazdák tanfolyamán már két nappal az első pályázat lejártának határideje előtt átvehette oklevelét…

Az ő története mellé sorakozik fel a kis híján 250 hektárt elnyerő Pásztorné Jánosi Katalin esete. A jogi asszisztensi képesítéssel rendelkező huszonéves hölgy műkörmösként keresi kenyerét. A helybeliek Sárvári Attila szerint különösen azt nehezményezik, hogy olyan is több száz hektárt kaphat, akinek legközelebbi hozzátartozói már vittek csődbe gazdaságot. Mi a garancia arra, hogy szakmai múlt híján a fiatalasszony hozzáértőbb gazdává válik?

Ilyen előzmények után várják a helyi gazdák az ügyben tett feljelentést követő rendőrségi nyomozás eredményét, no meg az újabb 5500 hektár területű természetvédelmi területre kiírt pályázat eredményhirdetését. Remélhetőleg csupa jóról tudunk majd beszámolni. Mint ahogy jóhiszeműen azt is csak a véletlennek tudjuk be, hogy a nemzeti parkok számára most átadott 30 ezer hektárnak csaknem a fele a Hortobágyra esik. Azt pedig végképp tekintsük szóbeszédnek, hogy azon a területen egyik miniszterünk építgeti nem is akármilyen birodalmát.