Égi patrónusunk oltalmában

A katolikus keresztények hite szerint hazánkat az egyház olyan nagyjai vigyázzák többek között, mint maga a Szűzanya, illetve a magyar szentek. Közülük is kiemelkedik Szent István. De mit is jelent az, hogy valakit vagy valamit szentnek nevezünk?

Ország-világHardi Péter2013. 08. 20. kedd2013. 08. 20.
Égi patrónusunk oltalmában

„Emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.” Az idézet VII. Gergely pápától származik, aki 1083-ban engedélyt adott a később szintén szentté avatott I. László királyunknak arra, hogy felemelje első püspökünk, Gellért testét. Az egyházi nyelvezetben kevéssé járatos olvasóink számára: a felemelés az oltárra emelést jelenti, ami a kora középkorban egyenlő volt a szentté avatással. A többes szám pedig arra utal, hogy Gellérttel egy időben avatták szentté első királyunkat, Istvánt, és Imre néven ismert – egyébként Henrikre keresztelt – fiát.

Első királyunk szentté avatásának szertartására a székesfehérvári székesegyházban került sor 1083. augusztus 20-án. A király földi maradványait tartalmazó zárt ezüstkoporsót az oltárra tették, majd az ünnepség befejeztével márványszarkofágban az épület közepén helyezték el. Azt nem írhatom, hogy örök nyugalomra, mert a török dúlásával nem csupán a templom lett a földdel egyenlővé, de a római eredetű szarko¬fágot is feldúlták, s azt csak a templom romjainak feltárásakor, 1803-ban találták meg.

Szent István egyházi tiszteletét az 1092-es szabolcsi zsinat rendelte el, szentté avatásának napját pedig I. Ferenc császár tette állami ünneppé. István szentté avatása történelmi esemény. Mindenekelőtt azért, mert ő az első magyar, s egyben királyi szentünk. Azt, hogy a kereszténység felvételében döntő szerepe volt, nem kell részletesebben ecsetelnem, térítő munkája közismert, mint ahogyan az is, hogy egyházmegyéket alapított. Azt azonban érdemes áttekintenünk, hogy hittételi szempontból mit is jelent az ő szentsége. Mit jelent egyházi értelemben az, hogy Istvánt szentté avatták? Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudnunk kell, mik, illetve kik a szentek.

Mit jelent maga a szent szó? Nos, mind az Ó-, mind az Újszövetségben szent az, aki vagy ami kiemelkedik, elkülönül a hétköznapitól, a profántól. Ki lehet szent? Az Ószövetség szerint szentek lehettek emberek is: például a papok; helyek: például Jeruzsálem; időpontok: szombat; tárgyak: oltár. Az Újszövetségben a személyes, erkölcsi szentségre helyeződik át a hangsúly. Szent az, aki életének tetteivel kiemelkedett a környezetéből. Abszolút értelemben csupán Isten lehet szent – hiszen a hétköznapitól ő különbözik a legnagyobb mértékben.

De lehetnek szentek az emberek is. Tágabb értelemben minden hívő szent – ezzel is megkülönböztethetőek a nem hívőktől. Szűkebb értelemben szentek azok, akiket az egyház annak nyilvánít. Minden szentnek van ünnepnapja, amikor megemlékeznek róla. Ők a keresztény élet példaképei, akiket tisztelni kell. A vértanúk tiszteletére már a II–III. században összegyűltek a hívek, néhány évszázad elteltével viszont már a püspök engedélye kellett ahhoz, hogy valakit szentnek tekintsenek, az első évezred fordulójára pedig a Szentszéké.

A szenteket a hívek segítségül is hívhatják, illetve közbenjárásukat kérhetik. A római katolikus és ortodox hittételek szerint védőszent az, akit a Szentszék jóváhagyásával egy ország, egyházmegye, település, tájegység vagy foglalkozási ág képviselői maguknak égi oltalmazónak, patrónusnak választanak. Vannak szentek, akik betegségek idején gyógyítják a hozzájuk fohászkodókat, illetve veszélyes helyzetben, katasztrófa idején oltalmazzák őket.

A Szűzanya oltalmába maga Szent István ajánlotta hazánkat. Természetesen első királyunk is óvja Magyarországot, egyetemben a többi magyar szenttel. A protestánsok a szentek többségét tisztelik, de közbenjáró szerepüket nem vallják, mivel meggyőződésük, hogy az ember közvetlenül Istenhez, illetve az ő fiához, Krisztushoz fordulhat segítségért, oltalomért. Szent István tisztelete a századok során elterjedt az ország határain túl is: a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata révén különösen Scheyernben és Bambergben. Tisztelik Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek. Monte Cassinóban főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt tekintenek rá tisztelettel. XI. Ince pápa 1686-ban – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ra helyezett ünnepét. Ma a világegyház ¬augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli.

István szentté avatásának hatását nehéz volna túlbecsülni. Ennek jele, hogy koronázásának ezredik évfordulóján, 2000. augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott miséjén jelentette be: első királyunk immár nem csupán a nyugati kereszténység szentje, hanem a keletieké is. Arra pedig, hogy valakit mindkét egyház szentként tiszteljen, korábban csak az 1054-es egyházszakadás előtt szentté avatottak sorában volt példa. Szent királyunk tehát az egyházak közeledését is szolgálja.

Ezek is érdekelhetnek