Elsejétől többet fizetünk

Majd' mindenkit érint az a törvénymódosítás, a¬melynek értelmében 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, és ezzel párhuzamosan megszűnik az eddigi 6000 forintos felső korlátja. Például: egy nettó százezer forintos, bankszámlára érkező fizetés után havi 600, évi 7200 forint illetéket kell fizetnünk. A banki átutalások ugyan olcsóbbak maradnak, de ezek esetében is nőnek a költségeink, 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, ám itt megmaradt a 6000 forintos korlát.

Akinek megtakarítása van a bankban, szintén megrövidül. Elsejétől 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a kamatjövedelmek után – a már korábban bevezetett 16 százalékos kamatadón felül. Tehát minden ezerforintnyi kamat után csupán 760 forinttal leszünk gazdagabbak. De nem kell az ehót megfizetni az eddig kamatadó-mentességet élvező tartós befektetési számla (TBSZ), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) kamatára, és szintén mentesek ez alól az államkötvények – mind a magyar, mind az Európai Gazdasági Társulás állampapírjai. Magyarán arra biztat a jogszabály, hogy ne a bankba vigyük a pénzünk, hanem az állam részvényei¬be fektessük a megtakarításainkat.

Többet fizetnek majd azok is, akiknek céges telefonjaik vannak. Az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges és képes üzenetenként (SMS és MMS), illetve hívások esetén a percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik – tehát elvileg mindennap egyórányi telefonbeszélgetést terhel az adó.

Jelentős összeggel büntetik immár a mismásoló autóvizsgáztatókat. Az a műszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjárművünket esetleg alkalmasnak minősíti, 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni – járművenként. Ha pedig engedély nélkül átalakított járművet minősít alkalmasnak, a 200 ezer forintot kell kipengetnie. Elvileg biztonságosabbak lesznek az útjaink…

Pozitívumnak számít a fenti és a számos meg nem említett változások között egy, a Munka törvénykönyvét érintő módosítás: augusztustól a távolléti díj (a szabadság idejére fizetett pénz) összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér nem csökken vagy nő ezeknek függvényében. Ettől – bizonyára csökkenni fog a fejfájdalom-csillapítók forgalma.