Varga Antal: Mondvacsinált ürügy a szükségállapot

– Gondolta volna, hogy egy héttel a Nemzetközi Szövetkezeti Nap előtt a kormánytól, illetve a parlamenttől ilyen ajándékot kapnak?
– Nem, ezt senki nem sejtette. Az OTSZ elnöke, Demján Sándor a beterjesztés előtti napon tárgyalt magas rangú kormánytisztviselőkkel, akik egy szóval sem említették, hogy másnap milyen törvényjavaslat kerül a parlament elé. Újabb két nap után már szavazott is a kormánytöbbség.

– Hogyhogy nem tudtak róla, ez nem egyéni képviselői indítvány volt, hanem kormány-előterjesztés, ahol kötelező a szakmai egyeztetés?
– Villámcsapásként ért minket a törvény. Sem a szakma, sem az ellenzék nem tudott róla, mi készül. Lényege, hogy megszüntetik a takarékok önállóságát, a szövetkezeti pénzintézetek által létrehozott s működtetett Takarékbankban többségi részt szerez az állam. A korábbi többségi német tulajdonostól a Magyar Fejlesztési Bank által a megvett 38,46 százaléknyi részvénycsomag mellé a Magyar Posta 19 százalékot szerez. Csupán érdekességként jegyzem meg: a posta furcsa módon kétezer forintért jutott hozzá a tízezer forint forgalmi értékű részvényekhez. Egy vizsgálatot ez is megérne. A takarékok tehát kisebbségbe kerülnek. Ez az állapot persze akkor fog kialakulni, ha az ¬augusztus végén tartandó közgyűléseken minden a kormány tervei szerint történik. Nincsenek kétségeim efelől. Ahogy az is kiolvasható a törvényből, szövetkezeteinkre ráerőszakolják, hogy szabaduljanak meg szavazatelsőbbségi részvényeiktől, melyhez kapcsolódó jogaikat még akkor is gyakorolhatták, mikor a német tulajdonos 70 százaléknyi részvényt birtokolt. A takarékoknak július végéig kötelező lesz beváltani e részvényeket egy máig nem ismert jogokat adó úgynevezett C típusú részvényekre, mert aki nem teszi, annak bevonják a működési engedélyét. A jogszabály szerint az a takarékszövetkezet is így jár, amely nem fogadja el nyár végén az integrációs szervezet által a számára kidolgozott új alapszabályt.

– De hát a takarékok szövetkezetek, a tagok döntenek közgyűlésen a saját alapszabályukról, vagy nem?
– Eddig így volt, és ezt mondja ki a hatályos szövetkezeti törvény is. Csakhogy ezt – és minden más vonatkozó szabályt – lényegében felülír az új, takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény. Emiatt viszont csorbul a tagok tulajdonhoz való joga, sérül az „egy tag: egy szavazat” elve, sérül a takarékok önálló működéshez való joga. Ugyanis az integrációra hivatkozva most létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete dolgozza ki számukra a mindennapi banki működést meghatározó feltételeket is. A szervezet vezetését az első időszakban a Magyar Fejlesztési Bank biztosítja, s feladata a kezdeti, átmeneti időszakban a takarékok és a Takarékbank menedzselése lesz. Budapestről kapják meg a takarékok például az üzleti szabályzatukat, a banki termékek árazását. De tovább megyek! Végeredményben a központból határozhatják meg, hogy egy takarékszövetkezetet ki vezethet.

– Nem a tagság és a közgyűlés feladata elnököt választani?
– Eddig így volt, de mostantól, ha bizonyos mutatóknak nem felel meg egy takarékszövetkezet, illetve működésében valami szakmai hiányosságot állapít meg a központ, akkor felmentheti alkalmatlanságra hivatkozva az elnököt. S ha a szövetkezet új vezetőt választ, csak akkor lesz elnök, ha a Takarékbank is rábólint, jóváhagyás kell arra is, hogy egy-egy takarékszövetkezet például mennyi osztalékot fizethet ki. Ami szintén sérti a tagok érdekeit, akik hiába fogadják el majd például éves mérlegüket, azt felülírhatják a központban. Ma százezer magánszemély a tagja, tulajdonosa a takarékoknak.

– Mire jó ez az egész?
– Több kifutása is lehet a dolognak. Szerintem a kormány közvetlen irányítása alatt álló hazai pénzintézet létrehozása a cél. A takarékok nagyok jók erre, van 1800 fiókjuk, a váro¬sokban is ott vannak, de a lényeg, hogy a kistelepülések bankjai. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy rövidesen az állami intézmények, cégek, óvodák, iskolák az „állami” takarékoknál fogják vezetni a számlájukat, nem más kereskedelmi bankoktól vesznek fel hitelt, hanem a takarékoktól. Önmagában egy-egy szövetkezetünk nem nagy intézmény, de összességében már a piac 5-6 százalékát adják, a betétállományt nézve pedig 10 százalékos a hazai részesedésünk. Ezt ügyes politikával – ez volt a mi tervünk is – 15 százalékra fel lehet tornázni. S ne feledjük, a mostani törvényben benne van az is, hogy a kormány a Takarékbankot két év múlva magánosíthatja. A szövetkezetek viszont e bank nélkül a mai világban már nem sokat érnének, mivel ő az úgynevezett ernyőbankunk.

– A központi, állami beavatkozásra a kormány szerint azért volt szükség, mert a takarékok sérülékenyek. Tavaly tönkre is ment a Soltvadkert és vidéke takarékszövetkezet.
– És két éve a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár, de egyik sem volt tagja az OTSZ-nek, vagyis a több mint száz szövetkezetünk által évek óta működtetett integrációnak. A bajba jutottak önállóan hozták döntéseiket, a többiekkel nem egyeztetve, nem együttműködve. Egyébként mindkét esetben kezelni lehetett a helyzetet. A kormány, illetve a kormánypárt hangoztatja, hogy gyengék a takarékok. De az integrációban lévő szövetkezetek nem sérülékenyek. A bankok legfontosabb mutatója, a tőkemegfelelés kétszerese az előírtnak. Nincs semmi szükség az állami százmilliárdos tőkeinjekcióra. A legfrissebb, május végi adatok szerint a szövetkezetek számos mutatója jobb a hitelintézeti átlagnál. A saját tőke például a takarékszektorban 5,4 százalékkal, az összes hitelintézetnél pedig átlagban 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A betétek a takarékoknál 9, a hitelintézeteknél átlagban 5 százalékkal gyarapodtak 2012 és 2013 májusa között. A törvényben az áll, hogy ha egy takaréknál a hitelállományhoz képest 12 százaléknál nagyobb a 90 napon túli kintlévőség, akkor válságban van, s kényszerintézkedésekre számíthat. De nézze meg, a magyar bankok átlagában ez az érték 14,7 százalék! Akkor ennek megfelelően a bankok többsége is válságban van?

– Ezek szerint a kormány által irányított átalakulás igazából válságmenedzselés?
– Dehogy, inkább mondvacsinált ürügy ez a „szükségállapot”!

– Miért nem vonatkozik a törvény éppen arra a takarékra, amely a felcsúti stadionépítést hitelezi?
– A törvényalkotók leírták, hogy mindenkire vonatkozik, csak azokra a takarékokra nem, amelyek éppen átalakulóban vannak szövetkezeti formából részvénytársasággá. Csupán egy ilyen akadt, s éppen az ön által említett pénzintézet. Egyébként szakmailag érthetetlen, hogy miért az átalakulóban lévők a kivételek.

– Mi lesz mindennek a vége? Megszűnnek a szövetkezeti pénzintézetek, hiszen lényegük, a szövetkezeti jelleg tűnik el a rendszerből?
– Ha a tagság úgy akarja, akkor nem. Ha az új irányítás képes lesz olyan döntéseket hozni, mely a tagság érdekeit is szolgálja – azon felül, hogy jogaik súlyosan csorbulnak –, akkor megmaradhatnak. Egyébként nem adtuk még fel a reményt! Szabó Máté ombudsmanhoz fordult 125 takarékszövetkezet és az OTSZ, az alkotmánybírósági beadványt is megküldtük már, s ha kell, akkor az Európai Uniónál is megpróbáljuk igazunkat keresni.