Teljes kudarc a G20-ak között

Bár a hivatalos programból előzetesen kimaradt a közel-keleti állam ügye, mégis az egész világot izgalomban tartó vegyifegyver-támadás kapcsán a csúcs legvitatottabb témájává vált Szíria. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogalmazott a Barack Obama amerikai elnökkel folytatott húszperces megbeszélés után: „Ő nem ért egyet velem, én nem értek egyet vele, de meghallgatjuk egymást.” Nagyjából ez volt a legfőbb eredménye a kétnapos konferenciának, hiszen még ennyi formalitásra sem számított a világ a két, egymással hónapok óta dacoló hatalomtól.

Putyin úgy vélte, a találkozón többségben voltak azon államok, melyek ellene vannak az egyoldalú csapásnak, csupán az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Törökország és Szaúd-Arábia állt ki mellette. A francia delegáció elkeseredett próbálkozása is kudarcot vallott, hogy legalább egy közös európai álláspontot alakítsanak ki. Putyin mellé ugyanis számos vezető felsorakozott – köztük az ENSZ-főtitkár, Ferenc pápa, a BRICS-országok elnökei (Brazília, India, Dél-Afrika, Kína) vagy Angela Merkel német kancellár –, akik továbbra is diplomáciai megoldást szorgalmaznak. A szentpétervári végkifejlet gyenge hátszélnek bizonyulhat az amerikai kongresszus Szíria elleni voksainak megszerzéséhez, ami hazai terepen Obama e heti penzuma. „Nem fogok részt venni társasjátékban ahhoz, hogy átmenjen a törvényhozáson” – jelentette ki az elnök még múlt szombaton, az ingerlékeny hangulatú csúcstalálkozó másnapján, egy fárasztónak ígérkező kongresszusi csata előestéjén.

Az, hogy a nemzetközi segítségre szükség van Szíriában, nem kétséges. „Míg mi itt ülünk a konferencián, minden 15. másodpercben egy újabb szíriai válik menekültté, ez összesen ötezer ember a G20-csúcs időtartama alatt” – jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök az esemény nyitó napján mondott beszédében. A politikus jelezte, az ENSZ adatai szerint 7 millió ember szorul támogatásra Szíriában. A brit kormányfő egyúttal bejelentette az újabb, Szíriának megítélt 52 millió fontos humanitárius segélyt.

Az egyéb iránt a pénzügyi-gazdasági teendők előmozdítására hivatott, sorrendben nyolcadik alkalommal megrendezett csúcson akadt olyan téma is, melyben szinte kivétel nélkül az összes állam- és kormányfő közös nevezőn volt: „A világgazdaság továbbra is gyenge, a növekedés törékeny és egyenlőtlen.” A megbeszélésen két konkrét gazdasági téma volt napirenden: az adóelkerülés elleni küzdelem és az úgynevezett „árnyékbankrendszer” – a fedezeti alapok, kockázati tőkealapok, pénzpiaci alapok – működésének szorosabb ellenőrzés alá vonása. Ez utóbbi szabályozásának menetrendjéről megállapodtak, ami pedig az adóelkerülést illeti, egyezség született arról, hogy 2015-ig meg kell valósulnia az államok közötti automatikus adatcserének. Vállalták: úgy alakítják törvényeiket, hogy a nagy nemzetközi konszerneknek egységesen abban az országban kelljen adót fizetniük, ahol a nyereségük keletkezik.