Cigányozás újratöltve

Dibraniék története szinte semmiben nem tér el a Kelet-Európából bevándorolt romák viszontagságos életútjától. 2009 elején benyújtott letelepedési kérelmük szerint Koszovóból, a diszkrimináció elől menekültek el, és a kelet-franciaországi Levier faluban próbáltak gyökeret verni. A család hat gyermekéből a legkisebb már itt született, a nagyobbak pedig iskolába jártak – ennek ellenére október elején a hatóságok elutasították menedékkérelmüket, a családfőt pedig október 8-án elsőként toloncolták vissza az észak-koszovói Mitrovicébe. A vártnál nagyobb visszhangot a család többi tagjának „begyűjtése” gerjesztette. A 15 éves Leonarda épp egy osztálykiránduláson vett részt, amikor a rendőrök az egyik tanárt riasztva feltartóztatták a buszt, és a járműről akcióhősök módjára rángatták le a sokkot kapott diáklányt. A családtagok helyzetét tovább nehezítette, hogy közben kiderült, az apa, Resat Dibrani korábban hazudott a francia hatóságoknak a koszovói származást illetően, ugyanis csak ő született ott, felesége és a hatból öt gyermekük Olaszországban jött a világra. Leonarda többször is elmondta a francia televízióknak és rádióknak, hogy csupán franciául ért és beszél, újdonsült „hazájában” nem tud iskolába járni.

A 47 éves apának egyébként volt már dolga a francia rendőrséggel. A szülőknek korábbi lakóhelyükön, az olaszországi Fano városában is meggyűlt a bajuk a hatóságokkal, amelyek végül kilátásba helyezték, hogy állami gondozásba veszik a gyerekeket, mivel „alig jártak iskolába, a családfő koldulásra kényszerítette gyerekeit, a család az utcán élt” – nyilatkozta Stefano Aguzzi fanói polgármester.

Az esemény nemcsak a pillanatokon belül testvéreivel Albániába szállított Leonardát viselte meg, a diáktársak is nehezen dolgozták fel a történteket. Múlt pénteken már több ezer gimnazista követelte Párizs utcáin a kormánytól, hogy Leonarda visszatérhessen francia iskolájába, a nemzetgyűlésben pedig több kormánypárti képviselő emelt szót ennek érdekében.

„Mindannyian bevándorlók vagyunk! Második, harmadik generációsak. Papírokat mindenkinek!” – ehhez hasonló jelszavakat skandáltak az ifjú tüntetők a francia fővárosban, miközben „Tanuláshoz nem kellenek papírok” feliratú táblákkal vonultak.

A közvélemény és a kormányon belüli heves viták hatására François Hollande államfő végül szombaton bejelentette: „emberiességi” megfontolásból úgy döntött, hogy a kitoloncolt roma lány – ha kérvényezi – családja nélkül visszatérhet Koszovóból Franciaországba tanulmányai folytatására. Az államfő szombati bejelentésére reagálva a szélsőjobb vezetője, Marine Le Pen úgy nyilatkozott, hogy az „groteszk és veszélyes”, mert ezzel a lépéssel Hollande az illegális bevándorlást, a szabályok áthágását bátorítja. A Nemzeti Front elnöke szerint véget kellene vetni az illegális bevándorlók gyerekeinek járó kötelező iskoláztatásnak is.

Mivel az utóbbi időben Franciaországban egyre nagyobb problémát jelent a Kelet-Európából érkező roma bevándorlók serege, ezért a „cigányozás” Franciaország-szerte reneszánszát éli. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a franciák 77 százaléka egyetért azzal az NF által képviselt megoldással, hogy a romák helyzete csak a kitoloncolással orvosolható.