Gyémánteső a bolygókon

A tudósok a két bolygó belsejének legfrissebb hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, majd megvizsgálták, hogy a szén miként viselkedik különböző körülmények között. Arra következtettek, hogy a két égitest hatalmas területeire záporozhatnak a gyémántkristályok. Az egész folyamat a két planéta felső légkörében, a viharok sávjában kezdődik, ahol a villámlás a metánt korommá változtatja. Ahogy a pernye lehullik, nő rajta a nyomás, s körülbelül 1600 kilométer esés után grafittá válik. Hatezer kilométernyi zuhanást követően a lehulló grafitdarabok erős gyémántkristályokká szilárdulnak, ám az út még 30 ezer kilométeren át folytatódik. A szélsőséges mélységben, ahol már pokoli a hőmérséklet és a nyomás, képtelenség, hogy a gyémánt megőrizze a szilárdságát, ám nagyon bizonytalan, mi történik vele odalent. Lehetséges, hogy folyékony szén tengerévé alakul – magyarázzák a kutatók.