Pápák a szentek között

Ahogy Ferenc fogalmazott: Roncalli és Wojtyla is „jó pápa” volt, „közös szentté avatásuk üzenet lesz az egyháznak”.
Az olasz hírügynökségek értesülései szerint a tavaszi dátumra azért is esett a választás, mert a II. János Pál szentté avatására nagy számban várt lengyel zarándokok a téli hónapokban nehezebben tudnak utazni. II. János Pál temetésére és 2011. május elsejei boldoggá avatására is másfél millióan érkeztek Rómába, többségében lengyelek és olaszok. A két pápa közös szentté avatására még nagyobb tömeget várnak.

A szentté avatás előfeltétele, hogy a boldoggá avatott személy közbenjárására beatifikációja, azaz boldoggá avatása után csoda történjen. Épp II. János Pál nevéhez fűződik a szentté avatás folyamatának egyszerűsítése. 1983 óta nem szerepel az eljárásban az ördög ügyvédje, akinek feladata volt az érintett személy szentté avatása ellen érvelni, valamint csökkentették a szükséges csodák számát is. II. János Pál szentté avatási eljárása során csodaként ismerték el Floribeth Mora Díaz Costa Rica-i asszony gyógyulását, aki a pápa boldoggá avatásának napján imádkozott Wojtylához. II. János Pált egyébként rekordidő alatt, halála után kevesebb mint tíz évvel avatják szentté. Ennél gyorsabban csak padovai Szent Antal kanonizációja történt meg a XIII. században. A szigorú procedúra további enyhítését szolgálhatja az is, hogy a 2000-ben boldoggá avatott XXIII. János szentté avatását bizonyított csoda nélkül is engedélyezte Ferenc pápa.

A kanonizáció dátuma több szempontból is érdekes. Az Isteni Irgalmasság ünnepnapját épp II. János Pál vezetett be Faustina Kowalska lengyel szent tiszteletére, ám az április 27-i szentté avatásnak ezen túl is van mögöttes tartalma: a lengyel pápa 2005 áprilisában ennek az ünnepnapnak az előesté-jén hunyt el.