Ukrajna kátyúban

A nemzetközi hitelminősítő döntése mögött többek közt az ukrán devizatartalékok aggasztóan alacsony szintje, a közelgő ukrán elnökválasztás politikai kockázatai és az Oroszországhoz fűződő viszony romlása állhat.

Ukrajna is megsínylette a 2008–2009-es világgazdasági válságot, az ország bruttó hazai terméke 15 százalékot zuhant. Kijev tavaly újra recesszióba süllyedt, az idei második negyedévben éves alapon is még 1,1 százalékos volt a gazdaság zuhanása. A nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya árfolyama eközben jelentősen gyengült, amit úgy próbált ellensúlyozni az ukrán jegybank, hogy a devizatartalék egy részét feláldozta. Ez vezetett a tartalékok jelentős megcsappanásához: az elmúlt egy évben 30 százalékkal esett, jelenleg mindössze 20 milliárd dollárra (4400 milliárd Ft) rúg az ország külföldi pénznemben tárolt vagyona.

Ez pedig mindössze 2-3 hónapnyi behozatal fedezetére elég. A rendkívül ingatag gazdasági helyzet miatt a kijevi vezetés akár arra is hajlandó lenne, hogy újra az IMF-hez forduljon 15 milliárd dollár (3300 milliárd Ft) hitelért. A probléma ugyanakkor az, hogy az ukrán vezetés nem szeretné teljesíteni a valutaalap egyik komoly feltételét: a lakossági gázárak állami dotációjának a leépítését.

A leminősítés másik fő oka, hogy megnövekedtek az elkövetkező IMF-tárgyalások sikerét veszélyeztető kockázatok az ukrán kormány gazdasági reformokat mellőző pénzügyi intézkedései, valamint a 2015 tavaszán esedékes elnökválasztás miatt. A leminősítést az Oroszországhoz fűződő viszony romlása is befolyásolta. Moszkva kifejezetten ellenzi az EU és Ukrajna esetleges társulási szerződését, amelyet a novemberi keleti partnerségi csúcstalálkozón kellene aláírni. A Moody’s döntése Magyarországnak sem közömbös, mivel Ukrajna a 14., az EU-n kívüli államok közül pedig a harmadik legjelentősebb exportpartnerünk.