A cukor édes, nem a gyár

Egy rentábilis méretű cukorgyár minimum 100 milliárd forintba kerül. De vajon hazai cukorrépára alapozva megtérül-e egy ilyen beruházás? Ez erősen kétséges: a cukorárak ugyanis csak nagyon ritkán emelkednek az égig, a cukor behozatala hosszú távon olcsóbb egy szárazföldi éghajlatú országnak. Mert itthon cukorrépát termeszteni ugyan tudunk, de nálunk harmadával kevesebb cukor „te¬rem”, mint a nyugat-európai vagy lengyel földeken. Ott elég az eső, nincs nagy nyári aszály, mint nálunk – így eleve olcsóbban lehet előállítani a cukrot.

Ha pedig megnézzük a cukornád-cukorrépa versenyét, kiderül, hogy egy hektár cukornádültetvény nyolcszor annyi cukrot állít elő, mint ugyanakkora, répával beültetett terület, azaz a nádcukor jóval olcsóbb. Tehát a hazai répatermelés és cukorgyártás nem kecsegtet nagy nyereséggel.

Nem véletlen, hogy az egyetlen hazai cukorgyár, a kaposvári is évről évre több tízezer tonna finomítatlan nádcukrot importál, és azzal látja el a hazai boltokat az itthon termelt 100 ezer tonnányi répacukor mellett. Ráadásul ez a „hazai” jelző is hamis, a cég az osztrák Agrana tulajdona, amelyet viszont egy német cukoripari óriás birtokol. Talpon is azért maradt, mert a piac minimum felét képes ellenőrizni, folyamatosan fejleszt, és annyi – igen olcsó – energiát állít elő biogázüzemében, hogy abból még a várost is ellátja.