Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az ókori világ hét csodájának listáját a szidóni Antipatrosz írta le először az i. e. II. században azzal a céllal, hogy a művelt utazó számára meghatározza, mi az, amit feltétlenül látnia kell. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek: a gizai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, az olümpiai Zeusz-szobor, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony.
Kép: Image: 0147712299, License: Rights managed, 5IK-B1-P1-1886 (223792) 'The Walls and Hanging Gardens' Babylon, Hanging Gardens of Sammu-ramat (Probably built under Nebuchadnezzar II between 604-562 BC for wife Sammu-ramat; one of the seven Wonders of the World). - 'The Walls and Hanging Gardens'. - Wood engraving,original colouring, after a drawing of 1886 by Ferdinand Knab (1834-1902). From:Münchener Bilderbogen, Munich (Braun & Schneider), no.927. Coll. Archiv f.Kunst & Geschichte., Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, AKG, Fotó: Profimedia-Red Dot
A felsoroltakból mára már csak a gizai nagy piramis létezik, az összes többi építményt elpusztult két évezred alatt. Szemiramisz függőkertje az egyetlen, melynek eddig még a létezésében is kételkedett a tudósok többsége. Újabb régészeti kutatások talán végleg eldönthetik a kérdést, valóban Ninive környékén épült-e meg a bámulatos függőkert. Az Oxfordi Egyetem Keletkutató Intézetének munkatársa, Stephanie Dalley ugyanis több mint húsz éven keresztül vizsgálta Szemiramisz legendás függőkertjének mítoszát és a fennmaradt régészeti leleteket. Nemrég megjelent könyve, valamint a brit Channel 4 tévéadó ez alapján készült dokumentumfilmje új eredményekkel kecsegtet.
Eddigi hiedelmeink szerint II. Nabú-kudurri-uszur (i. e. 605–562) babilóniai uralkodó építtette a feleségének a hegy nagyságú földi paradicsomot. Az oxfordi kutató azonban körülbelül egy évszázaddal korábbra és 300 kilométerrel északabbra teszi a függőkert megépítését, amely szerinte Szín-ahhé-eríba asszír királyhoz köthető (i. e. 704–681), aki egyik domborművén azzal kérkedik, hogy a kert és a palota, amelyet épített, csoda minden népnek.
Moszul térségében egy forgatócsoport megörökítette a földhalmokkal és kőtörmelékkel teli dombot, mely egy sűrű zöld növényzettel borított terület felé lejt – Dalley szerint minden bizonnyal ez lehetett az ókor egyik csodájának eredeti helye.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu