Kifelejtett családi házak

Mindenképpen örvendetes az alaphír: 2020-ig minden panellakást felújítanak. Ez azt jelenti, hogy a Panel III. program keretében 380 ezer lakást csomagolnak be, szükség esetén kicserélik a nyílászáróikat, és nem maradnak energiapazarlók az épületek gépészetileg sem. A beruházások összértéke 500 milliárd forint. S hogy valójában ez az igazi rezsicsökkentés, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a lakások 40 százalékkal kevesebb energiát felhasználva nyújtják ugyanazt a kényelmet, mint most.

Ez eddig tehát rendben. Néhány kérdés viszont felvetődik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bejelentésével kapcsolatban. Az első mindjárt az, hogy mi is történt eddig. A minisztérium háttérintézménye, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) hivatalos zárójelentése szerint a Panel I. programban 46 ezer lakás felújításához járult hozzá az állam, a Panel II.-ben pedig 30 ezeréhez. Ehhez képest Németh Lászlóné miniszter novemberben Győrött már 215 ezer lakás energetikai korszerűsítéséről számolt be. A minisztérium decemberi közleménye szerint viszont csak a Panel II. programban 320 ezer lakást újítottak fel.

Amíg pedig számolgatunk, a jövőt kutatva felvetődik a leglényegesebb kérdés: és mi lesz a nem panellakások korszerűsítésével? Ígéretek ugyan elhangzottak, konkrétumok azonban még nem. Márpedig ezekre is égetően szükség lenne. Egyrészt azért, mert Horváth Attila államtitkár állításával ellentétben az egyéb társas és családi házak energetikai korszerűsítésével nagyobb megtakarítást lehet elérni, mint a panelekével: ez utóbbiakban négyzetméterenként 200-220 kilowattórányi energia fogy évente, míg egy családi házban ennek átlagosan több mint kétszerese. Márpedig a 4,1 millió magyarországi lakásból 700 ezer panel, ami azt jelenti, hogy 3,4 millió, vagyis a négyötödük nem az. Akik nem panelben laknak, azoknak ebben a pillanatban semmiféle állami pályázati támogatás nem áll rendelkezésre energiahatékonyságuk korszerűsítésére.