Milyen lesz a jövő autója?

Két tényező miatt problémás a benzin és a gázolaj: egyfelől fogy, másfelől a környezetnek nem tesz jót. Bár a (részben a károsanyag-kibocsátás miatt emelkedő átlaghőmérséklet miatt) olvadó jégsapkák alatt újabb és újabb olajmezőkre bukkan az emberiség, a kitermelés egyre drágább, és a készletek végesek. Ha a számítástechnika fejlődési sebességét vetítenénk az ¬autóiparra, akkor már jó ideje levegővel hajtott járművekkel kellene járnunk. Ehelyett mi még mindig 7–10 litert tankolunk az autónkba a 400 forintos üzemanyagból, vagyis egy kilométert nagyjából 35 forintért teszünk meg.

Az utóbbi években azonban mintha történne valami. Először a hibridek fészkelték be magukat a köztudatba, néhány éve pedig a konnektorról tölthető autók tartják lázban a világot. A nagy gyártók persze legtöbbször több vasat tartanak a tűzbe, de azért sokan elkötelezték már magukat egy-egy irány mellett.

Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a legnagyobb trendeket és a kirajzolódó irányokat. A cél természetesen magasztos: ingyen és károsanyag-kibocsátás nélkül eljutni a célunkig.

Villany

Az elv egyszerű. Adott egy jó nagy lítium-ion akkumulátor, amelyet otthon vagy bárhol feltölthetünk a hálózatról. Ahhoz, hogy ez relatíve gyorsan – ez is fél órát jelent – menjen, gyorstöltő kell, amiből viszont még nincs sok mifelénk. Az akkumulátorról üzemelő villanymotor hajtja meg a kerekeket, ami így nagyon csöndes működést és nagy nyomatékot biztosít. Az utóbbi időben komoly a felhajtás az elektromos autózás egyik úttörője, a Tesla Motors körül. A kis amerikai gyártó egy nagyon jól összerakott luxusautót dobott piacra, amely 20 millió forint körüli áron kapható, és az Egyesült Államokon kívül is egyre több vásárlót hódít meg magának. Norvégiában például 2013 novemberében és decemberében is a legjobban fogyó autónak bizonyult, ami komoly fegyvertény. Persze nagy kérdés az is, honnan származik a villamos energia, amit tankolunk. Ha például atomerőművek állítják elő megújuló energiaforrások helyett, akkor nagy valószínűséggel többet ártunk a környezetünknek, mintha hagyományos benzinmotoros járművet használnánk.

Előnyök:
- Csendes és tiszta üzem.
- Kevés kopó alkatrész, így várhatóan alacsonyak a karbantartási költségek.

Hátrányok:
- Korlátozott hatótáv (az egy feltöltéssel megtehető út hossza).-
- Lassú töltés (normál konnektorról 8–10 óra).
- Egyelőre kevés töltőállomás.
- Drága és nehéz akkumulátorok.

Akik hisznek benne: Opel (General Motors), Renault, Nissan, Tesla, BMW.

Árak: Itthon nagyjából 8 millió forinttól indulnak a komolyabb elektromos autók, például a 180 kilométer a hatótávolságú Nissan Leaf. De Ausztriában a Renault modelljei olyan konstrukcióban kaphatók, hogy az alapáruk azonos a benzines modellekével (például: Fluance), a drága akkumulátort pedig havidíjért lízingelhetjük.
Ár/km: 9 forint.

Hidrogén

Gyakran üzemanyagcellás járműveknek is hívják a sűrített hidrogénnel meghajtott ¬autókat, pedig az üzemanyagcellát más is meghajthatja, például alkohol. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a sűrített hidrogént elégetve energia keletkezik, amely meghajtja a villanymotorokat, a végtermék pedig víz, ez jön ki a „kipufogón”. Hidrogént többféleképpen elő tudnak állítani, jelenleg leginkább földgázból nyerik ki. Bár több autógyártónak is kész megoldása van a dologra és néhány száz darabos flottákat futtatnak tesztüzemben, a Hyundai volt az első, amely 2013-ban piacra dobta az ix35 városi terepjáró üzemanyagcellás változatát. Érdekes, hogy a németek is érdeklődtek a dolog iránt egy darabig, de a BMW üzemanyagcelláiról évek óta nem hallani, és a Mercedes is csak ímmel-ámmal dolgozik az ügyön.

Előnyök:
- Gyors tankolás.
- Nagy hatótávolság.
- Teljesen környezetbarát, végterméke színtiszta víz.
- Kicsi, görögdinnye méretű motor, több hely az utasoknak.

Hátrányok:
- Egyelőre nagyon drága technológia.
- Nagyon ritka kúthálózat (Európában összesen néhány tucat ilyen van).

Akik hisznek benne: Hyundai, Toyota, Honda, Chevrolet, Mercedes.

Árak: Jóval 10 millió felett indulnak a már kapható üzemanyagcellás járművek az Egyesült Államokban, és ezek általában még drágábbak lesznek, amire hozzánk érnek.
Ár/km: 10 forint.

Levegő

Levegőhajtású autó? Jól hangzik, de a valóság azért nem ilyen egyszerű. Elsősorban a franciák próbálkoznak a területen a Bosch-sal karöltve, 2013-ban mutatták be az Air Hybrid hajtásláncukat. Igen, szerepel itt egy hagyományos, büdös, olajos benzinmotor is, de a hidraulikus rendszer a fékezési energiát tárolja nagyon nagy hatásfokkal egy gázzal töltött akkumulátorban. A rendszer egyelőre kísérleti fázisban van, az ígéretek szerint 3 liter körül fognak fogyasztani az ilyen autók. Az első levegő-hibrid modelleket 2016-ra ígérik.

Előnyök:
- Nem kíván extrainfrastruktúrát.
- Alacsony felár a hagyományos modellekhez képest.

Hátrányok:
- Nem annyira forradalmi, mint amilyennek hangzik.
- Marad a benzin, a kötelező olajcsere, a kipufogóbűz.
- A dízel Citroën Saxo már 15 éve is csak 4 litert fogyasztott, ahhoz képest nem nagy az előrelépés.

Akik hisznek benne: Peugeot, Citroën.

Árak: Hivatalos árak nincsenek, de nem lesznek sokkal drágábbak a hagyományos modelleknél.
Ár/km: 12 forint.

E-gáz

A Volkswagen csoport, azon belül is az Audi egyik kísérleti megoldása, amelyet már évek óta fejlesztgetnek. A rendszer tulajdonképpen egy önálló ökoszisztéma, ahol az Audi által a tengeren elhelyezett szélerőművek és napelemek termelnek áramot, abból pedig elektrolízissel hidrogén és később gáz keletkezik. Az Audi ezt e-gáznak vagy szintetikus, természetes gáznak hívja, mivel száz százalékig megújuló forrásokból keletkezik. A gázt aztán hagyományos kúton tankolhatjuk az egyébként mezei, robbanómotoros Audinkba. A hatótáv nagyjából megegyezik a hagyományos modellekével, és minden más is ugyanaz. Szén-dioxid-kibocsátása van, de az Audi szerint a gáz előállításánál pontosan ugyanannyi CO2-t kötnek le, mint amennyit az autó később kipufog, így nullának tekinthető. A modell neve Audi A3 g-tron, a piacra dobását 2013 végére ígérték, de egyelőre még nem kapható.

Előnyök:
- Gyors tankolás.
- Elvileg teljesen környezetbarát működést ígér.
- Kevés változtatás az autóban.

Hátrányok:
- A motorhang megmarad, ráadásul az első tesztek alapján az A3 g-tron kicsit még hangosabb is, mint a sima benzines modellek.
- Van kipufogó és füst is, ami büdös.
- Egyelőre csak egy gyártó áll mellette, a többiek ódzkodnak.

Akik ebben hisznek: Audi.

Árak: A gázt kilóban mérik, és az ígéretek szerint az A3-as 3,5 kilót fogyaszt majd 100 kilométeren. Az árak még nem nyilvánosak, de azt ígérik, nem lesz drágább a hagyományos gáznál.
Ár/km: Várhatóan 15 forint.

A belső égésű motoroknak tehát egyre harciasabb kihívói akadnak, de egyelőre egyik sem komoly annyira, hogy Nikolaus August Otto vagy Rudolf Diesel találmányára a kö¬zeljövőben veszélyt jelentsen. Ha Széles Gábor nem mutatja be energiacelláját vagy nem születik valami forradalmian új technológia, akkor bizony egy elhúzódó átalakulásra készülhetünk.
Addig csak remélhetjük, hogy az átlag¬autók majd egyre kevesebbet fogyasztanak az egyre dráguló kőolajszármazékokból, és mellettük egyre több alternatív meghajtású jármű jelenik meg az utakon.