Miért tartják távol a guberálókat? Itt a magyarázat

A hulladék gyűjtése és kezelése szinte egyidős az emberiséggel. Az ókorban például az összegyűjtött vizeletet bőrcserzéshez használták, a rongygyűjtő koldusok és a guberálók pedig a szelektív gyűjtés előhírnökeinek tekinthetők. Sokat modernizálódtunk, de a hulladéklerakás rendszerén van mit javítani. Aki látott már illegális szemétlerakót, az tudja, hogy környezetvédelmi és közegész­ségügyi szempontból egyaránt veszélyes. Mit lehet tenni? Rekultiválni, azaz alkalmassá tenni a lerakókat az újrahasznosításra. A Délkelet-Alföldön komolyan veszik az újrahasznosítást. A 93 tagönkormányzatból álló társulás által létrehozott Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) tavaly december 16-án írta alá a hulladéklerakók rekultiválásának kivitelezési szerződéseit.

Ország-világKirály Farkas2014. 03. 11. kedd2014. 03. 11.

Kép: Kenderes, 2009. augusztus 7. Munkagépek dolgoznak egy hulladéklerakó rekultiválásán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kendereshez tartozó Bánhalmán 2009. augusztus 6-án. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív programjának keretén belül közel 7,8 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a térségben található 83 hulladéklerakó rekultivációs tevékenységének elvégzésére. A nagyprojekt keretén belül a Green Network Kft. tizenkilenc használaton kívüli szeméttelepet számol fel a megyében a kétpói hulladéklerakó körzetébe tartozó településeken. MTI Fotó: Mészáros János, Fotó: Mészáros János

Miért tartják távol a guberálókat? Itt a magyarázat
Kenderes, 2009. augusztus 7. Munkagépek dolgoznak egy hulladéklerakó rekultiválásán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kendereshez tartozó Bánhalmán 2009. augusztus 6-án. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív programjának keretén belül közel 7,8 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a térségben található 83 hulladéklerakó rekultivációs tevékenységének elvégzésére. A nagyprojekt keretén belül a Green Network Kft. tizenkilenc használaton kívüli szeméttelepet számol fel a megyében a kétpói hulladéklerakó körzetébe tartozó településeken. MTI Fotó: Mészáros János
Fotó: Mészáros János

Aki látott már illegális szemétlerakót, az tudja, hogy környezetvédelmi és közegész­ségügyi szempontból egyaránt veszélyes. Mit lehet tenni? Rekultiválni, azaz alkalmassá tenni a lerakókat az újrahasznosításra. A Délkelet-Alföldön komolyan veszik az újrahasznosítást. A 93 tagönkormányzatból álló társulás által létrehozott Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) tavaly december 16-án írta alá a hulladéklerakók rekultiválásának kivitelezési szerződéseit.

– Egyelőre az előkészítő mérnöki munka és a meglévő dokumentáció átvizsgálása történik. A tényleges munka áprilisban kezdődik meg – válaszolta érdeklődésünkre Hagymási László, a DAREH projektvezetője. – A rekultiváció I. és II. üteme párhuzamosan halad, a 76 hulladéklerakónál 2015 első fél évében befejezik a munkálatokat a Bé­kés és Csongrád megyei településeken.

Fontos a hulladékok elzárása az egyéni újrahasznosítók, azaz a guberálók elől. Hagymási László szerint ez sok emberre jelent veszélyt, a régióban több mint háromezer lakos él fél kilométernél közelebb valamelyik szemétlerakóhoz. Ráadásul a rekultiváció elmaradása esetén folyamatos és növekvő mértékű hatósági bírság sújtja az önkormányzatokat. A mostani újraművelés teljes egészében uniós pénzből finanszírozható, így megéri költeni a re­kul­ti­válásra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek