Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A magántulajdonban lévő, tőzsdén jegyzett vállalatok most már nálunk is létrehozhatják a visszaélés-jelentéstételi rendszert.
Bizonyára akadnak olyan magyar, tőzsdén bejegyzett vállalatok, amelyek alkalmazottai magukra ismernének az alábbi „multis” történetben, talán csak a kártérítésként kapott összeg maradna el egy-két nullával: Toni Fernandes, egy nemzetközi telekommunikációs cég angliai pénzügyi vezetője arra figyelt fel, hogy az ügyvezető igazgató számlák nélkül vesz fel költségtérítést. Amikor beszámolt erről az igazgatótanácsnak, elbocsátották. Ám az angol bejelentő-védelmi törvénynek köszönhetően a munkaügyi bíróságtól 239 ezer font kártérítést kapott, a csaló igazgatót pedig kirúgták.
Bár itthon sokáig adatvédelmi akadályokba ütközött, januártól hatályba lépett az a törvény, amelynek alapján a magántulajdonban lévő, tőzsdén jegyzett vállalatok nálunk is létrehozhatják a visszaélés-jelentéstételi rendszert. Ez a belső szabályozás a gyanús vállalati eseményekről szóló bejelentéseket kezeli. A bejelentő személy, aki például munkahelyén anomáliát tapasztal, elvileg megnyugodhat, hogy ő és személyes adatai biztonságban lesznek. Mint minden rendszerrel, természetesen ezzel is vissza lehet élni, a rosszhiszemű bejelentésnek azonban jogi szankciói lehetnek.
A Transparency International a törvény hatálybalépése előtt négy országot sorolt a fejlett bejelentő-védelmi törvény szerint működő államok közé az unióban: az Egyesült Királyságon kívül Luxemburg, Románia és Szlovénia szerepel a listán. Magyarország Ausztriával és Németországgal együtt azon 16 állam között kapott helyet, ahol részlegesen oldották meg a kérdést. Ezekben az országokban nem biztosított a bejelentők hatékony védelme.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu