Paks II-nél jobbat keresnénk? Itt van az orrunk előtt

Az ország lakosságának nagy része, körülbelül hétmillió ember él családi házban. Az ilyen nagyobb alapterületű és légterű otthonok fűtése és melegvíz-ellátása teszi ki Magyarország teljes energiafelhasználásának harmadát.

A panelprogramhoz hasonló módon ezeknek a házaknak a tulajdonosai is jól járnának a szigeteléssel – sőt ez esetben jobban meg is térülne a befektetés, hiszen ezek az egymástól viszonylag távol álló épületek sokkal több energiát használnak fel, mint a társasházakban, lakótelepeken berendezett otthonok. A családi házakban élok évente 2,6 milliárd köbméter földgázt használnak és 8,75 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. A 7 millió házból nagyjából 2,5 millió szorul teljes felújításra: jelenleg ugyanis F és G energiahatékonysági besorolásnak felelnek meg. Ha megvalósulna a program, ezeket a rossz szigeteléssel és nyílászárókkal ellátott építményeket A kategóriába sorolhatnák, gázfogyasztásukat pedig akár felére is csökkenthetnék. A beruházással már a második év után megtérülne a ráfordítás.

A Paks II. beruházásra előreláthatólag 3,75 ezer milliárd forintot fog költeni a magyar állam a következő tíz évben. Szakértők számításai szerint a bővítés mintegy 30 év múlva hozza vissza az árát. Az energiahatékonysági program ennek mindössze felébe kerül, 1,6 ezer milliárd forintba, és ha évente 64 milliárd forintot szánnak rá, 25 év alatt minden ház energiahatékony lehetne az országban. Az összeg pedig már a második évtől, folyamatosan megtérülne.