Török fürdő és minaret

Szulejmán türbéjét, azaz síremlékét ugyan a mai napig nem lelik, de több városban találunk török kori emlékeket. Az ország legészakibb fekvésű minaretjének 96 keskeny lépcsőjét Egerben mászhatjuk meg. Az égbe szökő, 40 méter magas tornyot az 1500-as évek végén építették, s eredetileg egy dzsámi mellett állt. Erkélyéről hajdan naponta ötször szólította imára az igazhitű híveket a müezzin, akinek szavát olykor ma is hallhatják a turisták. A szertartásokat az imám vezette.

Az egri minaret első leírását Evlia Cselebi török utazó vetette papírra, aki 1664-ben járt a városban. Bár akkorra már elesett az egri vár, az utazó azért összefoglalja az 1552-es ostrom történetét is. Az Egri csillagokban megörökített, sikertelen török ostromról így ír: „Negyven nap és negyven éjjel szakadatlan harcolt az iszlám sereg az ellenség sokaságával, de a negyvenegyedik napon a tél zordságát a katonaság már nem viselhette el, ezért visszavonult…” Tanulságos, hogy a törökök az időjárás számlájára írták a szultán seregének kudarcát…

Evlia Cselebi megmártózott Arnaut pasa egri fürdőjében is, amelyet mára felújítottak, így teljes szépségében élvezhetik az ott fürdőzők. Időzött a neves világutazó Pécsett is, s élt a török tisztálkodási szokásokkal. Az ottani fürdőről így emlékezett meg: „Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes, szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek…” Megcsodálhatjuk e kor leginkább épségben maradt hódoltság kori műemlékét,

Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámiját is, mely a legújabb kutatások szerint az 1600-as években épült. A legnagyobb hazai török kori építmény ugyancsak e városban áll, ez Gázi Kászim pasa dzsámija, amelyről a török utazó is elragadtatással szólt. Igaz, a hajdani dzsámi ma keresztény templomként szolgál, a régi török mosdómedencékből pedig mára szenteltvíztartók lettek.