'Sepregetés? Ugyan!' - Strucc kapkod a közmunkás szemüvege után

A farmon 50, ember nagyságú strucc gomolyog Gara Lászlóné körül. Irmuska egyike annak a hat gondozónak, akik önként vállalkoztak erre a „se hétvége, se ünnep” munkára. Mivel a polgármesternőn, Borbélyné Fülöp Hajnalkán szemüveg, nálam ezüstszín magnó van, nem ajánlatos bemennünk a minden csillogóra „ráhajtó” madarakhoz.

– Az első 30 előnevelt struccot két éve, ezeket meg tavaly ősszel négyhetesen vettük a kiskunhalasi Nagy Sándortól. Kiváló szakember, ő a segítőnk – mondja a polgármesternő. – Óriási elismerés a részéről, hogy vett tőlünk egy kakast és két tojót tenyésztésre. A madarakat 10 hónapos korig vágásra tartjuk. Csak tápon élnek, aminek mázsája 14 ezer forint. A faluban nincs elég föld, hogy nekik is termesszünk takarmányt. A farm az uniós szabvány szerint 50 madárra szabott. A Start Kistérségi Mintaprogram segítségével pár hét múlva megkezdjük újabb 50 férőhely kialakítását, aztán egy másikénak, vagyis három farmunk lesz, s vágóhidat is tervezünk. A legelső állományt csehek vették meg élősúlyban, kilónként 830 forintért.

A községházán Kulcsár András előkeríti a papírt, miszerint 2013-ban a strucctartás bruttó árbevétele 1,4 millió forintra rúgott. Az agrármérnök a gyógynövénytermesztés szakértője, míg Jámbor Béla helyi gazdálkodó a sertés- és bárányágazaté. 2011-ben a program részeként neveltek virágpalántát közterületeknek, fólia alatt zöldséget a közétkeztetésnek. Tavaly 10 sertésből 8 fazékba került, kivéve két fialás előtti anyakocát. Jelenleg 20 bárányuk van, de az állományt bővíteni fogják, mert szezonban jó áron kelnek el.

– A közétkeztetés itt nagyon fontos – hangsúlyozza a falu vezetője –, mert a hátrányos helyzetű gyerekeknek, az idősotthon ellátottjainak is főznek. A zöldségfélékből lecsót, csalamádét is készítenek a közmunkások, de volt, hogy a fölös karfiolt dróthálóra cseréltük egy önkormányzattal. Januárban államtitkári ellenőrzést kaptunk: példaértékűnek tartották, amit eddig elértünk. Pedig a homoktövis szürete csak ezután jön. Három éve ültettük, az idén már terem. Igen értékes gyógynövény, nagy reményeket fűzünk hozzá. Tavaly kilója 3500 forintért ment el.

– Hogyan állt össze a falu közmunkaprojektje?

– Amikor 2010-ben függetlenként megválasztottak, az önkormányzat már évek óta forráshiányos volt. A faluban a közmunka szinte szitokszónak számított. „Sepregetés? Ugyan!” A tessék-lássék munka valóban nem tesz jót sem az önbecsülésének, sem a településnek, sem az államnak. Nálunk a közmunkások száma tartósan 200 körüli, a munkanélküliség az országos átlag felett jár. Pályáztunk a Start Kistérségi Mintaprogramra. A falubeliek eleinte nemigen lelkesedtek érte, ám egy idő után már kezdték értékelni az eredményeit, a stabil bevételeket, a 8 órás, nyugellátásra jogosító munkát.

Az idén már nem leszünk forráshiányosak, jövőre pedig a struccfarmok önfenntartóan, rendes munkahelyként működnek. Hosszú távon ez a célunk több más ügyben is - emlékezett vissza a négy évvel ezelőtti állapotokra és mesélte reménybeli elképzeléseit a falu vezetője.