Népszavazás hivatalos adatok nélkül - Kérdés, mihez kezdene Putyin Kelet-Ukrajnával

Alkotmányellenes, illegitim, érvénytelen, törvénytelen, komolytalan – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illette a nemzetközi és kijevi közvélemény a múlt vasárnap tartott kelet-ukrajnai népszavazást. Oroszországon kívül egyetlen állam sem ismerte el a referendum eredményét.

Hivatalos adatok nincsenek – a krími esetből okulva talán nem is lesznek –, a szakadárok által közzétett statisztikák szerint Donyeck megyében az urnához járulók 89, Luhanszkban pedig 96 százaléka voksolt a régió függetlenségére.

A szeparatisták egyik vezetője, Roman Liagin közölte, kezdeményezik a donyecki régió Oroszországhoz való csatlakozását. Egy másik önjelölt népvezér, Denisz Pusilin szerint felhatalmazást kaptak arra, hogy eldöntsék, a függetlenséget válasszák-e vagy „valamely országgal” konföderációt hozzanak létre. Az persze kétséges, mennyi lehetőség marad a döntésre, ám a moszkvai desztináció megkérdőjelezhetetlen.

Más kérdés, mihez kezdene Putyin Kelet-Ukrajnával. Ezt szegezte az egyik amerikai hírtelevízió is az amerikai diplomácia nagy öregjének, Henry Kissingernek, aki szerint a krímihez hasonló forgatókönyv nem tűnik logikusnak. A Nobel-békedíjas diplomata úgy véli, Krím és Kelet- Ukrajna közt – az etnikai arányokon kívül – alapvető különbség, hogy utóbbi területén nincs orosz katonai bázis. Így a cél a föderális berendezkedés megteremtése és annak megtartása.

E folyamatok megfékezésére a Nyugatnak láthatóan egy válasza van: gazdasági szankciók bevezetése – és azok részleges betartása, kevés eredménnyel. A határozott fellépésnek nem kedvez, hogy Európának 187 milliárd dollárnyi banki követelése van Oroszországgal szemben. Ha a Nyugat szankciókat vetne ki az orosz pénzügyi szektorra, akkor a korábban folyósított hitelek és a befektetések valószínűleg veszélybe kerülnének.