Ukrajna után Baltikum? Sarkvidék? Ki állítja meg a jégmezők lovagját?

Szakértők egyre többször játszanak el a gondolattal: mit tenne a Nyugat, ha Oroszország Ukrajna után a balti államokra vagy netán Lengyelország oroszok lakta területeire vetne szemet. A kérdés Donald Tusk lengyel miniszterelnököt is foglalkoztatja, ugyanis a közelmúltban tízezer NATO-katonát kért nemcsak Lengyelország, hanem Észtország, Litvánia és Lettország számára is.

A lengyel hadgyakorlatra kirendelt 900 amerikai katona jelzi, a szövetségeseknek elképzelésük sincs arról, hogyan fékezzék meg az orosz hatalmi törekvéseket. Pedig a kelet-ukrajnai események kísértetiesen hasonlítanak a Krím félszigeten történtekhez. A csupán több száz tüntető által kikiáltott Donyecki Népköztársaság támogatottsága jelentős, a létét igazoló népszavazást május 11-ig megtartják. Hasonlóak a törekvések Luganszkban és Harkivban is.

Noha Moszkva egyelőre nem árulta el, mi lesz a következő lépés, az nyilvánvaló, hogy a két hete a térség békéjét segíteni hivatott genfi egyezményt nem veszi komolyan, és az oroszbarát szeparatisták, valamint az ukrán rendfenntartók közötti, halálos áldozatokkal járó összetűzések sorozatosak. Abban kivétel nélkül egyetértenek a szakértők, hogy Vlagyimir Putyin az orosz érdekszférán belül akarja tartani a 46 milliós, 17 százalékban oroszok lakta Ukrajnát.

Az orosz államfő persze egyéb területekre is szívesen kivetné a hálóját: a nemzetbiztonsági tanács múlt keddi ülésén az ország északi-sarkvidéki érdekeinek védelmére szólított fel. Az orosz elnök szerint hazájának növelnie kell befolyását a jégtakaró olvadása miatt egyre vonzóbb vidéken, amely becslések szerint 90 milliárd hordónyi olajat és a világ érintetlen földgázkészletének harmadát rejti. Nagy a verseny, ugyanis Oroszország mellett az USA, Dánia, Kanada és Norvégia is pályázik az ásványkincsekre.

A tanácskozás után bejelentették: az Arktiszon egységes hajó- és tengeralattjáró-bázisokat hoznak létre, felújítják a Szovjetunió idejéből származó repülőtereket és katonai bázisokat, amelyek az északi- tengeri útvonal biztonságát garantálják majd. Az Északi-sarkvidék a nemzetközi jog szerint „senki földje”, hivatalosan egyik országhoz sem tartozik, ami jogi, politikai, gazdasági csatákat vetít előre.

HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉS?

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter múlt csütörtökön bejelentette, Moszkva hadgyakorlatot kezdett a Délkelet-Ukrajnával határos orosz régiókban, válaszul az ottani helyzet kiéleződésére.

A NATO értesülései szerint Oroszország mintegy 40 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében.

VÍZEN, LEVEGŐBEN

Az orosz hadierő jelen van a világ számos pontján. Múlt szerdán két orosz katonai repülőgép miatt kellett mozgósítani a brit légierőt.

Az orosz gépek a nemzetközi légtérben tartózkodva, Skócia északi partjaihoz közelítettek, de a brit vadászgépek felszállása után nem sokkal távoztak. Eközben a brit királyi haditengerészet egy hajója a Kulakov altengernagy nevű orosz rombolót követi Skócia északi partjainál.