Bibliával a Holdra - csak harmadszorra sikerült

Annak idején félezernél is több darab készült a mikrokönyvből. Az amerikai űrkutatási hivatal alapította Apolló Imaliga állította elő az egyenként 1254 oldalt tartalmazó mikrofilmeket, hogy az első, Holdra lépő ember magával vihesse égi kísérőnkre az igét.

Terveik szerint az Apollo–12 leszállóegységének kellett volna a Holdra juttatnia a mikrobibliákat 1969 novemberében. Ám csomagolás közben nem a leszálló, hanem a keringő egységbe (a parancsnoki modulba) pakolták a mikrofilmet, melyek többször is megkerülték a Holdat – miközben nem értek célba.

De a liga nem adta fel, a következő Apollo-küldetésen már 512 darabot vitt magával az űrhajó. Ám ismét csak a Hold körüli keringésig jutott el a szentírás: a fedélzeten történt kisebb robbanás miatt az Apollo–13 legénysége nem szállhatott le az égitestre, néhány Hold-megkerülés után visszafordultak a Földre.

De azt mondják, három az isten igaza – s a Hold Biblia esetében ez maradéktalanul igaznak bizonyult. Az Apollo–14 a fedélzetén 300 mikrobibliával indult útnak, ebből 200 a parancsnoki modulban utazott, 100 darab pedig a leszállóegységben, mely utóbbit Edgar Mitchell űrpilóta 1971 februárjában sikeresen földre (vagyis Holdra) tett.

Az idők során a legtöbb mikrofilmet felaprították, s darabjait különböző magas rangú és rendű személyeknek ajándékozták. A sértetlenül megmaradt tucatnyi mikroszentírás némelyikét nemes keretekbe foglalták tulajdonosaik. A mostanság elárverezett Biblia 75 ezer amerikai dollárért, azaz 16,5 millió forintért kelt el. De hát ilyen előzmények után hogyan is lehetne olcsóbb?!