Börtönbe a medvegyilkossal!

Május 15-én a Salgótarjáni Rendőrkapitányságra befutott a hír, hogy a városi legenda szerint valaki medvét ejtett el a közelben.

Vadászkörökben köztudott, hogy a maci nálunk fokozottan védett státust élvez, elejtése nem tartozik a bocsánatos bűnök közé. A tarjáni rendőrök menten a hír nyomába indultak, s két nap sem telt el, már le is csaptak az orvvadászokra. Hamarosan kikerekedett a nem mindennapi történet.

Ezek szerint G. Sándor Gyula május 10-én, az esti órákban Salgótarján-Eperjestelepnél beiratkozott vadászatra. Eddig rendben is a dolog, ám a 64 esztendős, tapasztalt fegyverforgató puskája elé – nem kis meglepetésre – egy barnamedve cammogott ki az erdőből. Emberünk megcélozta, rálőtt, ám a brummogós zsákmány sebzetten elmenekült. A vadász a naplóba azt jegyezte be, hogy egy vaddisznót sikerült elhibáznia.

Az ám, csakhogy másnap hat társával, valamint kutyákkal elindultak megkeresni a medvét. Mert a távcsőben is az volt, ehhez kétség nem férhet, hiszen a vadász köteles meggyőződni a megcélzott állat mibenlétéről.

A hat medvekereső között volt Hubertus kereszttel kitüntetett vadász, városgazdálkodási igazgató – egyszóval nem éppen tipikus rapsicok (akik a húsért sértenek törvényt) nyomozták a talpast. A sebesült medvére egy vízmosásban találtak rá, a kutyák alaposan körbeugatták, végül a dunavarsányi F. László adta meg a kegyelemlövést. A medvét autóra rakták, majd K. Attila vadászházában megnyúzták, a bőrt zsákba tették és besózták. A gyanúsítottak F. László kivételével elismerték a bűncselekményt.

Megszólalt az ügyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a vadászkamara is. Azt írták: a cselekménnyel – súlyos voltára tekintettel – csak a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása áll arányban. Ezek az emberek nem méltók arra, hogy a vadásztársadalom tagjai maradjanak.

Az állatvédő szervezet szerint hazánkban az utóbbi három évtizedben 10-15 medvével végezhettek illegálisan, továbbá ötvennél több elejtett hiúzról és farkasról szólnak hírek. Mivel ezeket a nagyragadozókat az emberre is veszélyesnek állítják be, az elejtésük akár dicsőségszámba megy – s így titokban marad.

Ezért van szükség ezúttal az igazságszolgáltatás példamutatóan erélyes fellépésére. Hát, majd meglátjuk!