Nem ér semmit a gazda igaza: ha nincs félmilliója, nem perelhet

A történet két évvel korábbra nyúlik vissza, amikor is a gazda többedmagával pályázatot nyújtott be Kajászó határában lévő földre. Ők azonban egyetlen négyzetméternyi földet sem nyertek, ellentétben többek között Kiss Árpáddal, aki viszont nem földműveléssel, hanem nádaratással, tetőfedéssel foglalkozik. (Azt tekintsük csupán a véletlen szeszélyének, hogy Farkas Imrének, a Nemzeti Földalapot akkor felügyelő államtitkárnak a telekszomszédja…) A terület 8194 aranykorona értékű, ám a törvény szerint egy személy legfeljebb 6000 aranykorona értékű terület bérleti jogát nyerheti el. Ezért is kérte keresetében a Böcsödinét is képviselő egyesület a bíróságtól a pályázat megsemmisítését.

A bíróság már az elsőfokú ítéletében is megjegyzi, hogy a felperesnek igaza van, ám nem képviselheti a tagját. Ezért az ügy érdemi részével nem foglalkozik. Ezt hagyta jóvá most a Fővárosi Törvényszék.

De miért nem fordul az igazságszolgáltatáshoz egyenesen Böcsödiné Csányi Zsuzsanna? – kérdeztük az érdekeltet az ítéletre várva. Azért, mert akkor – az egyesülettel ellentétben – a per tárgyát képviselő föld értékének öt százalékát, több mint félmillió forintot letétbe kellene helyeznie.

Ennyi nélkülözhető pénz pedig nem áll a rendelkezésére. Következésképpen: hiába van valakinek igaza, ha pénze nincs rá, nem érvényesítheti azt.