Okos, szorgalmas, vicces, szexi - nem házassági hirdetés, robotika!

Isaac Asimov regényei sikert sikerre halmoztak, olyannyira, hogy 1992-es halála után mások megírták a folytatásukat is. Robotsorozatában számtalan technikai és etikai kérdést vetett fel – s megfogalmazta a robotika három törvényét. Igaz, a valóságosnál némileg gyorsabbnak képzelte fejlődésünket: az említett novella, a Robbie 1998-ban játszódik, a címszereplő robot pedig egy nyolcéves gyermekre vigyáz és gondoskodik róla. Ettől még kissé távol vagyunk, de azért már elég sokat képes felmutatni a tudóstársadalom.

ASIMO, A CSÚCS

Bár a legfejlettebb mai robot nem tud annyit, mint a szintén Asimov írta Kétszáz éves ember főszereplője, de alkotói büszkék lehetnek az eredményeikre.

A Honda mérnökei 1986-ban kezdtek dolgozni egy járni képes roboton. Évekbe telt, míg az emberi járást szimuláló lábakat kifejlesztették, és újabb három robotgeneráció kellett ahhoz, hogy a lépcsőzésre is képesek legyenek. Fejük és karjaik ekkor még nem voltak, de aztán azokat is terveztek az újabb ASIMOnak.

Ezen felül a csapat vezető mérnöke Rómába utazott, s kikérte a Vatikán véleményét a tervről. A szentszék nem talált kivetnivalót az emberszerű gép elkészítésében – a Hondát nem tekinti a Teremtő konkurenciájának.

Az aktuális ASIMO csupán 130 centiméter magas, a súlya mindössze 54 kilogramm. Lényegében úgy fest, mint egy űrruhába bújt gyerek. Képes szaladni, fordulni, lépcsőzni, tárgyakat megfogni. Engedelmeskedik az egyszerű parancsoknak, és felismer bizonyos számú embert. Ki- és elkerüli a mozgó tárgyakat. Egy nap majd a Honda robotja pótszemként és -fülként, kézként-lábként szolgálhat bárkinek, akinek erre szüksége lesz: segíthet az időseknek, a rokkantaknak, de a tűzoltóknak vagy az űrhajósoknak is.

Néhány héttel ezelőtt Barack Obama USA-elnököt a mostani ASIMO fogadta Japánban. Az üdvözlés után bemutatta, hogyan szalad, később egy focilabdát is odarúgott az elnöknek. Egészen emberien viselkedett – belőle már biztosan nem lesz Terminátor…

VITAL, AZ IGAZGATÓ

Addig még rendben volna, amíg a robot kapja az utasítást az embertől. De vajon a fordítottja is előfordulhat-e? Nos, igen, ráadásul nemcsak a filmekben.

A világon elsőként a hongkongi Deep Knowledge Ventures kockázatitőke-kezelő vállalat az igazgatótanács tagjává nevezett ki egy mesterséges intelligenciát – a neve Vital.

Igaz, ennek a robotnak nincs se keze, se lába, semmilyen más testrésze, hiszen csak számítógépes programok halmaza – de ettől talán még bizarrabb a történet. Vitalt azért „ültették” az igazgatósági „székbe”, mert olyan piaci alakulásokat is képes észrevenni, amelyek az emberek számára nem szembeszökőek. A brit fejlesztésű virtuális robot amúgy az időskori betegségek kezelésének szakértője.

HOSPI, A KEDVESNŐVÉR

Bár a nemre utaló kifejezés helytelen: Hospi is csak annyira nő vagy férfi, mint a számítógép, melyen e sorokat pötyögöm. A japán Panasonic cég által kifejlesztett robotok feladata a kisebb, de fontos szállítmányok – például gyógyszerek – gyors fuvarozása a kórházon belül. A mosolygó guruló kukára hajazó robotok a tapasztalatok szerint mintegy harmadával képesek csökkenteni az ápolók leterheltségét. De akadnak más előnyeik is: olcsó a karbantartásuk, nem kérnek fizetést, sőt paraszolvenciát sem. Bár ez utóbbin biztosan lehet változtatni pár kóddal – majd maszekban, az európai változatnál.