Százmilliárdok sülhetnek be - Bős-Nagymaros intő példa lehetne

Hogy mire alapozzák a civil szervezetek az álláspontjukat? Ámon Ada, az Energiaklub vezetője egy sajtótájékoztatón öt érvet is felsorolt. Ezek között ugyanúgy megtaláljuk az állami hitel tiltott bevonását a beruházásba, mint a gazdasági előny nyújtását egy cégnek, illetve energiatermelő ágazatnak, vagy a beruházás versenytorzító hatását: a támogatással épülő erőmű által termelt áramot olcsóbban lehet eladni, mintha a megvalósulása ki volna téve a piac hatásának. (Más kérdés, hogy az állam később a fogyasztó adójából fizeti vissza a beruházásra szánt hitelt.)

A tájékoztatón Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója az angol Hinkley Point-i atomerőmű bővítésének kísérletét említette. Esetében maga az érintett kormány kérte az uniót az elmúlt év végén, vizsgálja meg, nem forog-e fenn a tiltott állami támogatás esete. Az előzetes eredmények szerint vélhetően igen, ami kétségessé teszi a megvalósulást.

Az állam a paksi beruházás 2007-ben indult folyamatáról csak akadozva, sokszor bírósági ítéleteket követően, és akkor is csak megkésve szolgáltat információmorzsákat.

Ezért a civilek az első Orbán-kormány idején aláírt Aarhusi Egyezmény alapján létrejött jogkövetési bizottságot kérik fel, hogy késztesse a magyar államot magatartásának megváltoztatására, tudhattuk meg Fülöp Sándortól, a környezetvédelmi joggal foglalkozó nonprofit társadalmi szervezet, az Emla elnökétől.