Mi a baj a balatoni uránnal?

Ötmillió tonna vörös homokkövet már kibányásztak a balatonrendesi hegyről, de még ötmilliót szeretne onnan elhordatni az uzsai székhelyű Basalt-Középkő Kőbányák Kft. A cég ezzel kapcsolatos tevékenysége ellen a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület eljárást kezdeményezett.

Ország-világHardi Péter2014. 07. 14. hétfő2014. 07. 14.
Mi a baj a balatoni uránnal?

Miért is szeretné az egyesület, hogy a bányászat az érintett területen egyszer s mindenkorra befejeződjék? Azért, válaszolta érdeklődésünkre a szervezet képviseletében Zsigovits Edit, mert a Balaton-felvidéken számos helyen megtalálható permi vöröshomokkőben uránt tartalmazó rétegek fordulnak elő, s nem lehet egyértelműen kizárni, hogy az a bányászat során felszínre kerül. A környezetvédő az urán Balaton-felvidéki jelenlétével kapcsolatos állítását az ötvenes években elvégzett kutatófúrásoknak geológusok által dokumentált eredményeire alapozza. Eszerint a gazdaságos bányászathoz elegendő radioaktív érc nincs a tájegység kőzetében, annyi azonban igen, hogy felszínre kerülve veszélyt jelenthet az egészségre.

Az urán bomlási sorában található például a radon, amely jelentős szerepet játszhat a tüdőrák kialakulásában. Ezért nem szeretné az egyesület, hogy a gáz halmazállapotú elem kiporzás által a jelenleginél nagyobb mennyiségben a levegőbe jusson, onnan pedig kiülepedéssel a környék egyik legnagyobb értékére, a szőlőre, majd a borba kerüljön.

Az illetékes környezetvédelmi hatóság a bánya 2007-ben lejárt engedélyének meghosszabbítását előbb megtagadta, majd 2011-ben másodfokon engedélyezte. Ezt támadta meg most a civil szervezet az időközben birtokába került kutatási eredményekre alapozva.

A tárgyalás szeptemberre várható. Laub Ernő, a cég ügyvezető igazgatója azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, hogy mit szól a környezetvédelmi egyesület keresetéhez, nem kívánt nyilatkozni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek