Putyin utolsó esélye

Addig, amíg csak ukrán és orosz ölte egymást, senkit nem érdekelt a világnak ez a pontja. Amíg csak ukrán repülőket szedtek le helyi katonákkal a fedélzeten – csak e balesetet megelőző négy napban kettőt –, a többséget hidegen hagyta, járható- e a légtér vagy sem, mindenki sérthetetlennek vélte magát.

A maláj gép kilövése olyan helyzetet teremtett, amely megváltoztathatja az Ukrajna sorsa körüli, Nyugat és Oroszország között dúló konfliktust. Ki és miért tette? – e kérdésre talán sosem kapunk választ. Washingtontól Moszkváig minden érintett félnek megvan a maga verziója.

TETTES HELYETT VÁDAK
Napokkal a szerencsétlenség után csak feltételezések keringenek arról, mi is történt pontosan a maláj géppel. Kijev, Moszkva és az orosz szakadárok egymásra mutogatnak.

Az ukránok szerint a gépet egy Buk típusú, Oroszországtól kapott légvédelmi rakétával találták el a keletukrajnai Moszkva-barát szakadárok. Moszkva és a szakadárok tagadják, hogy közük lenne az esethez. A világ vezető politikusai Vlagyimir Putyin orosz elnöktől várják a megoldást.

David Cameron brit miniszterelnök, valamint holland és ausztrál kollégája megegyeztek abban, hogy Putyinnak aktívan együtt kellene működnie a nemzetközi közösséggel, és fel kellene használnia az oroszbarát ukrán szeparatisták felett gyakorolt befolyását arra, hogy engedélyezzék a baleset körülményeinek teljes körű kivizsgálását.

ITT A DOBOZ, HOL A DOBOZ?
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúan, vagyis többek között Oroszország szavazatával fogadta el azt a határozatot, amely elítéli a maláj gép kelet-ukrajnai lelövését.

Az eredeti szövegben szereplő „lelövés” helyett a határozatot végül „földre kényszerítés” megfogalmazással fogadták el. Az ülésen az ausztrál külügyminiszter felszólította a szakadárokat, hogy működjenek együtt a nemzetközi szakértőkkel az eset kivizsgálása érdekében. Így történt.

A kelet-ukrajnai szakadárok egyik vezetője keddre virradóra átadta a malajziai szakértőknek a maláj utasszállító gép két fekete dobozát.

A Pentagon közben nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem felel meg a valóságnak az a moszkvai állítás, hogy a Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító közelében egy ukrán harci gép repült a katasztrófa idején. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő hétfőn Kijevben kijelentette: Ukrajna hajlandó átadni Hollandiának a koordináló szerepet a történtek kivizsgálásában, amit az indokol, hogy holland volt az áldozatok többsége.

A legfrissebb adatok szerint már 272 holttestet találtak meg – tette hozzá.

MOSZKVAI SZÁLLÍTMÁNY
Az amerikai külügyminiszter, John Kerry világosan beszélt a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Véleménye szerint „világos”, hogy Oroszországból érkezett az a rakétarendszer, amellyel Kelet-Ukrajna fölött csütörtökön lelőtték a malajziai utasszállító repülőgépet. „Bizonyossággal tudjuk, hogy az utóbbi hónapban fegyverek áramlottak be Ukrajnába Oroszországból, köztük egy 150 járműből álló konvoj, benne személyszállító járművekkel, rakétavetőkkel és tüzérséggel. Tudjuk, hogy vannak ilyen rendszereik, és tudjuk, hogy az ukrán kormányerők nem rendelkeztek ilyesmivel a térségben” – mondta el a külügyminiszter.

Lehallgattak olyan beszélgetéseket is, amelyekben a maláj gép lelövéséhez használt rakétarendszer leszállításáról volt szó a szeparatisták között, illetve súlyosbította a vádakat az, hogy az Egyesült Államok szerint a szakadárok oroszországi kiképzésen tanulták meg a föld-levegő rakéták kezelését. John Kerry az NBC-nek adott interjúban egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország támogatja, ellátja és kiképzi a szeparatistákat, így a felelősség egyértelműen Moszkváé.

BÜNTET A VILÁG
Az egész világnak készen kell állnia a közös fellépésre – üzenik az Oroszországgal szembeni szankciók. S ez még csak a kezdet! Az Európai Unió mindenesetre készen áll arra, hogy keményebb szankciókat vezessen be.

David Cameron brit miniszterelnök múlt vasárnap telefonon egyeztetett François Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral: a büntetőintézkedések a védelmi szempontból kettős felhasználású, korszerű ipari eszközöket érinthetik.

A tengerentúlról az Egyesült Államokat megelőzve Kanada lépett fel Oroszországgal szemben. Stephen Harper kanadai kormányfő közölte, egész szektorokat érintő gazdasági szankciókat léptet életbe. Azt egyelőre nem jelentette be Kanada, hogy azok pontosan mely cégeket és szektorokat fogják érinteni. Mindazonáltal nem lesz eget rengető, mert a két ország közti áruforgalom értéke 2012-ben mindössze 2,7 milliárd dollár volt.