A gyilkos vírus terjed - Európában igyekeznek mindenkit megnyugtatni

Az Ebola 1976-os megjelenése óta az idei a legkegyetlenebb, a legtöbb halálos áldozatot követelő járvány. Guineából indult, majd Sierra Leonéra, Nigériára és Libériára is átterjedt. Libéria fővárosából, Monroviából repült Lagosba az a libériai férfi, aki rosszul lett a gépen, majd a leszállást követően még aznap meghalt Ebolában. A járvány ezzel elérte az afrikai kontinens legnagyobb, 13 milliós városát is. Az érintett országok lezárták a határaikat és egészségügyi szükségállapotot rendeltek el. A gyenge közbiztonság miatt azonban nehéz ellenőrizni az utazókat. Afrikából csak pár órás repülőút Európa több nagyvárosa, így könnyen előfordulhat, hogy a kórokozó távoli úti célokra is eljut.

– Pánikra nincs ok – igyekszik mindenkit megnyugtatni dr. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének professzora. Ha át is terjedne Európába a vírus, kevés az esély arra, hogy az afrikaihoz hasonló méretű járványt okozna. – Az Ebola a megfertőzött ember testnedveivel való közvetlen érintkezés útján terjed. Ez legtöbbször vér, de lehet széklet is, a különböző nyálkahártyákon megtalálható váladék vagy mondjuk izzadmány. Vagyis, ha valaki olyan repülőn utazik, amelyen ebolás beteg is ül, nagy valószínűséggel nem lesz baja.

Adódik a kérdés: ha mindezt tudjuk, vajon miként lehetséges, hogy felkészült, védőruhába öltözött orvosok is a fertőzés áldozataivá váltak?

– Ilyenek a vírusok. Nem tudjuk pontosan, hogy a testváladékokban milyen hosszú ideig maradnak nem csak élet-, de fertőzőképesek is. A helyszínen dolgozó egészségügyi személyzet védőruhát, kesztyűt, maszkot, szemüveget visel, de a környezetükben is sok helyütt megbújhat a betegektől származó szennyeződés. Például ha észrevétlenül olyan törülközőre csöppen a páciens vére, amiben az orvos megtörli a kezét, ez már elegendő ahhoz, hogy elkapja a fertőzést – magyarázza Nagy professzor. – Változatlanul rejtély a tudomány számára, merre lehetnek azok a búvóhelyek, ahol az Ebola vírus képes életben maradni, mint ahogyan az is, hogy miképpen terjed. A járványok hirtelen alakulnak ki, azután maguktól megszűnnek.

Nem tudjuk, miért. A legutóbbi információk szerint trópusi denevérek terjeszthetik a kórokozót. A WHO kutatói az emlősállatok mellett már két évtizede vizsgálják a madarakat és még a rovarokat is, egyelőre azonban nincs minden kétséget kizáró bizonyíték arra, hogy mely szervezetekben lappang az Ebola – magyarázza a szakértő.

A járvány megállítására az egyetlen megoldás a karantén. Az Ebola-gyanús eseteket azonnal el kell különíteni, nagy hangsúlyt helyezve a fertőtlenítésre. Az olyan egyszerű eszközök, mint a fehérítők vagy a szappan is hatásosak lehetnek, de az is megteszi, ha a fertőzötteket egyszerűen kiteszik a napfényre. A vírusok ugyanis nem szeretik az UV-sugárzást, hamar tönkremennek, beszáradnak.

Az Ebola ellen jelenleg nincs gyógyszer, sem védőoltás. A betegeket különböző gyulladásgátlókkal, fájdalomcsillapítókkal és véralvadásfokozókkal kezelik. – Kétségtelenül akad, aki felépül az Ebolából – folytatja a professzor –, ami azt jelenti, hogy a szervezete védekezőképessége nem vallott teljes kudarcot. Ez idő szerint azonban senki nem tudja, vajon a szervezet által termelt ellenanyagok vagy a kapott gyógyszerek milyen dózisa, koncentrációja segíthet.

A WHO 100 millió dollárt, vagyis 23 milliárd forintot költ az Ebola megfékezésére, és nemzetközi tudósgárdát küldött a térségbe. Ezért az a szomorú tény, hogy az eddigi járványokhoz képest most nagyon sokan megfertőződtek – a halálozási arány 60-70 százalékos –, több lehetőséget ad a betegség terjedési módjának vizsgálatára, a különböző terápiák kipróbálására. A szakértők egyelőre nem képesek lépést tartani a vírus terjedésével, úgy vélik, hogy a legjobb esetben is legalább hat hónapba telik, mire a járványt megfékezik.

Magyarországon ebolás esetnek még a gyanúja sem fordult elő sosem. Ha mégis felbukkanna a kórokozó, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház felkészült a betegek biztonságos elkülönítésére és ellátására.