Elkeseredett földvita: ki arat a végén?

Sose gondolta a tiszaberceli Vass József, hogy úgy jár egyszer, mint a mesebeli király: kap is ajándékot meg nem is, ráadásul még a pénztárcáját is ki kell nyitnia. A szabolcsi község Lónyai-főcsatorna mentén fekvő határrésze felé döcögve beszélgetünk erről a 11 és fél hektáron gazdálkodó olvasónkkal, aki a minap azzal keresett meg bennünket, hogy ne csak a nagy, látványos földbotrányokkal foglalkozzunk.

A kicsik is vannak olyan érdekesek!

Például az ő története.

Vass Józsefnek sertésgondozó a rendes szakmája, le is dolgozott benne vagy két évtizedet, de ahogy összeomlottak a termelőszövetkezetek, neki is más megélhetés után kellett néznie. Falusi gyerekként mi sem volt természetesebb, mint a föld. Még a téeszbomlás idején szerzett pár hektárt, aztán az évek során még vagy hatot – a 2010-es évek elejére összejött neki kilenc és fél hektár. Egy kis parcellája a Lónyai- csatorna közelében, egy nagyobb, osztatlan pedig közös táblában található, melyen tizenöten osztoznak. A falu felől nézve övé a szélső parcella. A közvetlen szomszédjával van vitás ügye, egy szűk kéthektáros földdarab a vita tárgya.

– A szomszédomon túl van egy 1,9 hektáros parcella, amit életjáradék fejében egy idős gazda pár éve leadott az államnak – kezdi a történetét olvasónk –, aztán a szomszédom használni kezdte. 2013 októberében kerestem meg a nemzeti földalapkezelőt, hogy kivenném bérbe azt a területet, s tisztességes bért fizetnék érte. A szervezet szakemberei elfogadták az ajánlatot, az idén januárban meg is kötöttük a szerződést, ami 2014. október 15-én jár le. Az árban is gyorsan megegyeztünk, 1350 forintot kellett aranykoronánként fizetnem.

– De akkor mi a baj? – értetlenkedem.

– A földet eddig használó szomszédom nem hajlandó átadni a parcellát. Láthatja, egybeszántotta a magáéval – mutat a tritikáléval bevetett gyönyörű táblára –, hiába mutattam neki a bérleti szerződést, szóba se áll velem. Kétszer is megkerestem, de semmi eredmény.

Vass József azonban nem az a könnyen lerázható fajta, a falu jegyzőjéhez fordult hát, hogy birtokvédelmet kérjen. Ott le is folytatták a vizsgálatot, ám Vass Józsefre nézve kedvezőtlen döntés született: elutasították a kérést azzal az indokkal, hogy nem lehet megállapítani, ki ellen is kell a birtokvédelmet lefolytatni. Vass Józsefnek azonban ez sem szegte kedvét, májusban annak rendjemódja szerint benyújtotta az egységes területalapú támogatási kérelmét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalhoz, hiszen biztos abban, hogy a jogszerű földhasználat az övé, még ha azt a gabonát nem is ő vetette a földbe.

Kérdés viszont, mi történik akkor, ha a parcellát szerinte jogtalanul használó szomszéd is beadta a támogatási kérelmét, hiszen ugyanarra a területre csak egy gazda kaphat támogatást. Olvasónk azonban bizakodik, hiszen bérleti szerződést ő kötött a földalapkezelővel.

– Mi lesz október 15-e után, amikor lejár a szerződés? – kérdezem a látogatás végén.

– A bérleti szerződéssel a kezemben meg akarom venni az 1,9 hektárt. Már jeleztem is a vételi szándékomat, s úgy tűnik, a földalapkezelő hajlik is az egyezségre. Nagyon remélem, hogy az őszön már én vethetek ebben a parcellában.