Fenséges ragadozó - vagy szárnyas gyerekrabló?

Tollazata barna, a tollak vége szürkés. Lábai hosszúak és vastagok, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős. Mindezek Eurázsia legnagyobb és sokak szerint legszebb ragadozó madarának, a szirti vagy kőszáli sasnak a jegyei.

Otthona a sziklafalakkal tagolt magas hegyvidék és a nyílt területek – hazánkban az Északi-középhegységben, télen a Hortobágyon találkozhatunk vele. Abban is különleges, hogy a testsúlyánál jóval nagyobb emlősöket is képes legyűrni, így olykor még a rénszarvast, a gímszarvaskölyköt, az őzet is zsákmányul ejti. Ezekkel a földön végez, a kisebb testű állatokat – nyulat, ürgét, mormotát, ritkábban halat – magával ragadja a levegőbe.

A nagy velencei utazó, a XIII–XIV. század fordulóján élt Marco Polo a közép-ázsiai kirgiz törzseknél tett látogatása nyomán arról számol be, hogy azok számos szirti sast idomítottak be szarvasok, vadkecskék, rókák, farkasok vadászatára. Egyébként a farkasok ilyen módú gyérítése több évszázados hagyomány Belső-Ázsiában – az egyik kirgizek idomította sasról följegyezték, hogy tizennégy farkast ejtett el egyetlen nap alatt.

A szirti sas évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 tojást rak a fészekmonstrumba, amelyen jó negyven napig kotlik. A kicsik 70 nap múlva repülnek ki a fészekből, miközben egyikük sok esetben elpusztul. Fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.