Betántorgók
Kínából, Vietnamból kértek engedélyt nálunk a legtöbben. - Van, aki azt mondja, milliónál is több honfitársunk dolgozik és fizet tb-t, adót és egyéb költségeket külföldön. A hivatalos adatok ennél kevesebbre, százezrekre teszik a távozók számát. A bevándorlási adatokat nézve az itt munkát vállaló külföldiek nem pótolják a kiesett pénzt.
Kép: Fajsz, 2012. október 05. Füszerpaprika szedés Fajsz határában. Romániából érkezett vendégmunkások Fotó: Ujvári Sándor
2004. május 1-je óta szabad a munkaerő-áramlás az uniós országok és Magyarország között, pár éve pedig már az engedélyhez kötés szabályai is lazultak. A statisztikákból feketénfehéren kitűnik a szomorú tény: az elmúlt években több mint tízezer képzett szakember hagyta el hazánkat egy jobb élet reményében.
S hogy kik és milyen tömegben érkeztek a helyükre? Kevesen és nem épp a magasan képzettek. Legtöbben olyan munkát vállalnak, amely nem igényel szakképesítést. Ez derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal tavalyi adataiból, amelyek szerint a tíz leggyakoribb munkakör a szakács, egyszerű szolgáltatási és szállítási munka, pék- és édesiparitermékgyártás, egyszerű ipari foglalkozás, egyszerű építőipari foglalkozás, fizioterápiás asszisztens, masszőr, rakodómunkás, piaci, utcai árus, kereskedelmi tevékenység.
Talán meglepő, de a legtöbben nem a szomszédos országokból kérvényeztek munkavállalási engedélyt.
A legnépszerűbbek a kínaiak (3680 kiadott engedély) és a vietnamiak (1031 érvényes engedély) körében voltunk, őket követik a koszovói, ukrán és szerb munkavállalók.
Ami pedig az uniós országokat illeti: legtöbben Romániából (4176), Nagy- Britanniából (686), Szlovákiából (660) és Németországból (303) jöttek dolgozni Magyarországra 2013-ban.
Vonzó a földrajzi közelség is, de többen jelezték, hogy a magasabb bérezés, a kedvezőbb szociális feltételek és a jobb munka lehetősége miatt érkeztek. Sokan azonban Európa kapujának tekintik Magyarországot: nálunk csak ideiglenesen vállalnak munkát, idővel továbbmennek más uniós országokba.
