Jogi esetek: Egy cifra öröklési vita
Szerződéses örökös. - Az idős férfi a második feleségével együtt öröklési szerződést kötött a szomszédaival, amelyben tartásért cserébe a házát a hozzá tartozó udvarral és gazdasági épületekkel együtt rájuk hagyta. Hogy a szomszédok hogyan viselték a gondját, arról nem szólnak az iratok, de arról igen, hogy amikor meghalt, előkerült az első házasságból származó fia, aki sérelmezte, hogy apja után semmit nem örökölt. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy magán az öröklési szerződésen nemigen lehet érdemi fogást találni, ezért pusztán a kötelesrészért indított pert az örökösök ellen.
A kötelesrészt az a törvényes örökös követelheti, aki végintézkedés hiányában örökös lett volna és nem tagadták ki. Összege a törvényesen járó örökrész fele.
A polgári törvénykönyv – pontosabban még az előző polgári törvénykönyv, hiszen a haláleset idején az volt hatályban – tételesen felsorol bizonyos ingyenes adományokat, amelyeket ki kell venni a kötelesrész alapjának számításakor. Ilyen például az az adomány, amelyet az örökhagyó bárkinek tizenöt évvel a halála előtt vagy régebben juttatott. A törvényes örökös arra hivatkozott, hogy ebben a felsorolásban nem szerepel az öröklési szerződéssel érintett vagyontárgy, vagyis az beleszámít a kötelesrész számításának alapjába. Máskülönben – érvelt a törvényes örökös – az öröklési szerződéssel gyakorlatilag ugyanazt a jogi hatást lehetne elérni, mint a csak rendkívül súlyos, a törvényben egyesével felsorolt esetekben alkalmazható kitagadással.
A szerződéses örökösök azzal érveltek, hogy az ő esetükben nem sima öröklésről van szó, hiszen az öröklési szerződés visszterhes ügylet volt, vagyis az örökség ellenértékét még az örökhagyó életében tartás formájában „kifizették”. A felperes által emlegetett paragrafus csupa ingyenes adományt sorol fel, mert főszabály szerint az örökhagyó életében juttatott ajándékokat hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.
A bíróság végül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatására hivatkozva döntötte el a kérdést. Ez a polgári kollégiumi döntés kimondta, hogy az érvényes öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy nem tartozik a kötelesrész alapjához, mert ezek visszterhes szerződések. A törvényes örökös emellett csak akkor juthat pénzhez, ha bizonyítja az öröklési szerződés érvénytelenségét.
Mivel erre a mi esetünkben kísérletet sem tett a leszármazott, ezért kötelesrész sem jár neki.
