Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Elismerem, nem mindennapos szó, de használati gyakorisága ahhoz azért elegendő, hogy a Magyar értelmező kéziszótár (2003) szerkesztői címszóvá tegyék. A szótárban a megmérettetés szót „sajtó” megjelöléssel fölveszik imigyen: "valaki (különösen politikus) tevékenységének nyilvános megítélése, értékelése".
Ehhez hozzáteszem: nem is csak a politikai közélet szava a megmérettetés. Egyéb jelentésárnyalatú használatának példái közül, íme, egy: „Hegesztők is megmérettetik magukat a fiatalok szakmai versenyén.” De kétségtelenül politikai felhangú szövegekben bukkanunk sűrűbben a megmérettetés, megmérettetik formákra.
Én azonban nem csupán e kis jelentésbővülés rögzítése végett írom ezt a cikket, hanem mert fölfigyeltem valamire az említett szavakkal kapcsolatban. A megmérettetik, megmérettetés formák mellett napjainkban egyre inkább terjednek a rövidebb megméretik, megméretés alakok.
Egyik tévécsatornánk népszerű műsorvezetője az utóbbi hetek, sőt hónapok polgármester- és képviselőjelölt- állítási versengésére utalva ezt mondja: „Mindenki megméreti magát.” Néhány további adat különféle forrásokból, hírportálokról: „A megméretés napjai jönnek”; „Sportdiplomáciailag is jelentős megméretés előtt állunk”; „Világbajnok csapatunkra [vízilabda] három megméretés is vár a nyáron”; „Minden megméretik egyszer” [verscím] stb.
Olvasóink többsége bizonyára tudja, hogy ún. szenvedő igékkel és belőlük képzett főnevekkel van dolgunk.
A szenvedő igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés, folyamat mástól indul ki, másvalakinek a kezdeményezése, s így hat a mondatbeli alanyra. Ezek az alakok főleg a korábbi évszázadokban voltak gyakoriak, nem kis részben a latin és a német nyelv hatására. Napjainkra nagyrészt kiszorultak a nyelvhasználatból, nem kis részben a „-tatik, -tetik a magyarban nem használtatik” nyelvhelyességi álszabály alapján, amely azért „ál-”, mert a szenvedő szemlélet valójában a magyar nyelvtől sem idegen.
Sokszor kell valamilyen cselekvésnek valakire vagy valamire való hatását úgy kifejeznünk, hogy az alanyt ne jelöljük meg. De mivel nyelvünkben más lehetőségek is vannak erre (pl. úgy hírlik; kitudódik stb.), azt mondhatjuk, nem is baj, inkább jó, hogy a nyelvhasználatunkat ellepő nagy tatiktetikezés meg a régi nyelvben szokásos, képzőhalmozással még tovább dúsított szenvedő alakok használata (pl. elhatároztattatott) megritkult.
Összegezzünk! Megmérettetés. Ez, ahogy láttuk, ma is él. Ám ha idővel a rövidebb, de a lényeget ugyanúgy kifejező megméretés forma hódít tért a másik rovására, annak csak örülhetünk.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu