Jogi esetek: Nem mindegy, hol

Az már látszik, hogy ebből az esetből nem arra a kérdésre kapunk majd választ, kié is legyen a gyerek, hanem hogy melyik bíróság előtt folyjon a per. Lebecsülhetnénk ennek a jelentőségét, csakhogy a kérdés eldöntése erősen meghatározza majd a felek későbbi esélyeit. Aki külföldön pereskedik, az számára ismeretlen jogrendben kénytelen kiigazodni, és a magas költségek miatt fennáll a veszélye, hogy nem tudja végig finanszírozni az eljárást.

Az ilyen esetekre ott van a Magyarország által is aláírt Hágai Egyezmény, illetve egy uniós rendelet. Akkor jogellenes egy gyerek másik országba vitele, ha az a szokásos tartózkodási hely joga szerint valakinek a felügyeleti jogát sérti, feltéve, hogy eredetileg olyan helyzet volt, amelyben a gyerek sorsáról a két szülő közösen határozott.

Ebben az esetben az apa akarata ellenére hozták el a gyereket, tehát ez jogellenes elvitel, aminek egyenes következménye, hogy a szokásos tartózkodási hely (tehát Olaszország, ahol a szülők egyetértésével volt a gyerek) joghatósága érvényesül.

Ez alól néhány kivétel van csupán: például, ha egy év eltelt a tartózkodási hely megváltoztatása óta, és a gyerek megszokott új környezetében; ha a felügyeleti jogot már korábban sem közösen gyakorolták; ha a gyerek testi-lelki ártalomnak van kitéve ott, ahonnan elhozták.

Ezen esetek egyikét sem tudta bizonyítani az édesanya. Így az ügy olasz bíróság elé került, a folytatást nem tudjuk. Csakhogy a gyerek addig is Magyarországon élt az anyjával, akinek egy gyermekelhelyezési perben eleve erősebbek a pozíciói, s innen kezdve pedig már azzal is érvelhet, hogy a gyerek megszokott a magyar környezetben – szóval az is könnyen elképzelhető, hogy az anya egy vesztes csatával időt nyert a háború megnyeréséhez.