Jogi esetek: És jött a motoros

A szippantós autó sofőrje kirakta az indexet, és intett a karjával, hogy elengedi az utánfutós személyautót, mivel amíg az el nem halad előtte, ő maga sem tudja megkezdeni a kanyarodást. A szippantós kocsi mögött egy másik autó is állt, s ezek ketten annyira elfoglalták az utat, hogy mellettük másik gépkocsi már nem fért el. Az utánfutót húzó személyautó lassan elkezdett kanyarodni, amikor a szippantós autó mögül kivágódott egy, azt jobbról előző motoros, és beleszaladt a kanyarodó járműbe.

A motoros súlyosan megsérült, ilyenkor pedig, ha felvetődik, hogy valaki megsértette a KRESZ-t, akkor az ügyészség automatikusan vádat emel ellene közúti baleset okozása miatt. Az ügyészség azon az állásponton volt, hogy az utánfutót húzó autó sofőrje megszegte a KRESZ-t, mert gondatlanul nem adta meg az elsőbbséget az egyenesen haladó motorosnak.

A vádlott azzal védekezett, hogy a szemből érkező jármű lemondott az elsőbbségéről az ő javára. A látási viszonyok rosszak voltak, ezért, bár távolabb látta a motorost, azt hihette, hogy már lekanyarodott az útról. Az álló szippantós kocsi mellett nyilvánvalóan nem férhetett el előzésre készülő gépkocsi. A szemből érkező sofőr jelzése miatt is hihette, hogy biztonságos megkezdeni a kanyarodó manővert.

A főszabály a KRESZ-ben az, hogy az egyenesen haladó járműnek elsőbbsége van a kanyarodóval szemben. A balra kanyarodó járművet pedig jobbról meg lehet előzni. Vagyis a motoros szabályosan közlekedett, amikor a balra indexelő, kereszteződésben álló szippantós kocsit jobbról megelőzte, és elsőbbsége volt a kanyarodó személygépkocsival szemben. Önmagában az a tény, hogy a szippantós kocsi vezetője lemondott az elsőbbségéről, nem jelenti azt, hogy a mögötte érkező jármű is így tett – vagyis a kanyarodó jármű sofőrjének számításba kellett volna vennie, hogy valaki egyenesen érkezhet. Ezért a bíróság bűnösnek mondta ki az utánfutós kocsi vezetőjét – igaz, büntetésként csak figyelmeztetésben részesítették.