Sportnapló: Valami elromlott a futballsportág és a közönsége között

Végül az oroszok elleni barátságos meccsen az 1-2-es vereség nem sok örömet hozott számára – ahogyan nekünk sem. Igazából német munkaadói döntöttek: Dárdai távozik, hiszen Berlinben tanul ő is meg a gyerekei is, még az is lehet, hogy a Hertha BSC már a felnőttcsapat edzőjét látja benne.

Engem szurkolóként nem elsősorban a vereség és Dárdai távozása rendített meg, hanem az, hogy az Üllői úton, a pompás Groupama Arénában a Magyarország– Oroszország mérkőzésre mindösszesen 4000 néző volt kíváncsi. Majdnem ennyien (háromezren) vettek jegyet a Papp László Budapest Sportarénába a teniszbemutatóra, de többen látják Veszprémben Nagy Laciékat is egyegy jelentős kézilabdameccsen. Valami elromlott a futballsportág és a közönsége között. Mintha a meccsekre nem ünneplőbe öltözött lélekkel indulnának az emberek, a sok szép stadiont nem lengi be a felszabadult jó kedély. S főleg: nem tölti meg a közönség! Meg kell(ene) gondolni a lelátón, mi szalad ki a szánkon: ott áll egy ellenőr, aki cenzúrázza a kitett drapériát is.

„Csend, rend, figyelem, aki rossz lesz, megverem!” – mondta gyerekkoromban a tanító bácsi, s ez mostanában elkísér a focimeccsre is. A „verést” persze nem (mindig) kell szó szerint érteni – a klubot sújtja a pénzbüntetés, ha nem tud a tribünjén rendet tartani. Az egyesületek semmitől nem félnek jobban, mint hogy a nagy nehezen összekoldult forintjaikat bírságra fizessék. Egy szó, mint száz: valami nagyon nem működik a futball, mint intézmény és a közönsége között. Nem lehet, hogy éppen a játék?