Vasárnap nincs vásár?

Nagy vitát kavart a vasárnapi zárva tartás kötelezettsége, melynek tervezetét a kisebbik kormánypárt nyújtotta be a parlamentnek. Mivel járna mindez?

– A bevásárlóközpontokban és a hipermarketekben mintegy 110 ezren dolgoznak, a kereskedelemben pedig összesen nagyjából félmillióan. Ennyi embert érinthet valamilyen formában ez a törvénymódosító javaslat. Ha a munkahetet csökkentik egy nappal, akkor a munkaadók ennek arányában elbocsátásra szánhatják el magukat, s akár 15-20 ezer dolgozó állása is veszélybe kerülhet. Ezzel együtt növekedhet a munkanélküliségi ráta, és az állam is rosszul jár a kieső adók és járulékok miatt. E rendelkezés ráadásul csorbítaná a szabad vállalkozás jogát, mely egyben uniós alapelv – tudtuk meg a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) elnökétől, Gyalay-Korpos Gyulától. Úgy véli: a vásárlók se járnának jól, hiszen az ünnepek előtt és a leárazások idején már ma is tumultus alakul ki az üzletekben.

Félő, ha egy nappal rövidülne a hét, újra zsúfoltság lesz a boltokban, mint volt hajdan. A tervek szerint a plázákban csak az éttermek és a mozik tarthatnának nyitva, de kérdés, hogy ezeket a hatalmas épületeket hétvégén érdemes-e üzemeltetni néhány bérlő kedvéért? Ez hosszabb távon drágább mozijegyeket, ételeket jelentene – nyilatkozta lapunknak az MBSZ elnöke.

Miért népesülnek be hétvégén is a plázák? – erre is választ keresett az a kiállítás, amely a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Múzeumban nyílt meg Óbudán.

A pláza „város a városban”, ahol nincs eső, szél, tűző napfény, főleg a fiatalok szeretnek benne lógni. A tizenéves kamaszok egyharmada havonta többször plázázik, 5,5 százalékuk szinte naponta, míg a huszonévesek 40 százaléka időzik ott rendszeresen. Az első „kereskedelmi várost” 60 éve Victor Gruen álmodta meg Detroitban, ő fektette le a plázaépítés alapjait. E helyek nagy vonzereje éppen a hosszú nyitva tartás, a szórakozás és vásárlás együttes élménye. A szociológusok szerint viszont tény, hogy a „piactéren” időzés szinte módosult tudatállapotba hozhatja a fiatalokat, akik célja, hogy megszerezzék az áhított márkás holmikat, akár nélkülözés árán is. Néhány kisvárosban azonban a plázában működik az egyetlen mozi, s egyre többször rendeznek bemutatókat, kulturális programokat.

A Plázavilág című kiállítás ráébreszt: lehet a bevásárlóközpontokat szeretni vagy nem szeretni, de 1996, az első hazai pláza megnyitása óta életünk részévé váltak.