Amit csak akartok!

EGYHÁZI SZEMMEL
Vízkereszt az egyháznak a húsvét utáni második legrégebbi, már a IV. század óta megtartott ünnepe, amelynek neve: epifánia. Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep fő témája keleten Jézus keresztsége lett, nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe.

Nézzük sorjában!
- A napkeleti bölcsek látogatását a második vatikáni zsinat (1965) óta a római katolikus egyház január 6-án ünnepli, vízszenteléssel egybekötve.

- Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a rá következő vasárnapon tartják. Amikor Jézus harmincéves lett, Keresztelő János megkeresztelte a Jordán folyóban. Ekkor a Biblia szerint az Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt rá – így a teljes Szentháromság is kinyilvánította magát az emberiség előtt. A felnőttkereszteléseket sokáig csak ilyenkor tartották.

- A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

- A házszentelések időszaka is ez. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.

- Most kezdődik a farsang, amely egészen hamvazószerdáig tart.

A NÉP KÖRÉBEN
A háromkirály-járás elsősorban a gyerekek szórakozása volt a Dél-Dunántúlon. Süvegeket, koronákat csináltak maguknak, Boldizsár „király” bemázolta az arcát korommal, kezükben fából faragott betlehemi csillagot hordoztak. Így járták a falut jókívánságokkal – cserébe kalácsot, süteményt, néhány fillért kaptak.

A szenteltvíz hazavitele általános szokás volt, mivel gyógyító hatást tulajdonítottak neki. Egykor a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon.

Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek. Amikor vőlegény, menyasszony, gyermekágyas asszony, haldokló vagy éppen felravatalozott halott volt otthon, akkor a bedugaszolt üvegcsében, gondosan őrzött szenteltvízzel meglocsolták. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.

Időjóslásra is alkalmasak voltak ezek a napok. Ha vízkeresztkor esik, hosszú lesz a tél, nagy hideg esetén korai tavaszt vártak. A délvidéki magyarok szerint éppen ellenkezőleg: ha fagy, akkor sokára fog tavaszodni. Aztán: ha e napon esik az eső, férges lesz a mák; ha meg hideg van, rossz termésre kell számítani. Ha szél fúj, szerencsés év lesz.

A sok népszokás közül ma már csak azt tartják, hogy e napon „kell” leszedni a karácsonyfát.

AJÁNDÉKLISTA BEFANÁNAK
Egyes mediterrán országokban az ajándékozás fő ideje nem a szenteste, mint nálunk, hanem vízkereszt napja vagy annak előestéje.

Olasz hagyomány szerint Befana, a jóságos öreg boszorkány ezen a napon ajándékot hoz a szófogadó gyerekeknek. Franciaországban és Spanyolországban ilyenkor a gyerekek kitisztított, kifényesített cipőiket nem az ablakba teszik, hanem a küszöb elé – az ajándékaikat pedig nem a Mikulástól vagy a Jézuskától várják, hanem a háromkirályoktól.

Latin-Amerikában is gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot a gyerekek karácsony helyett. Arrafelé, illetve Portugáliában is rendszerint süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az a személy lesz a nap királya, aki a jelképes apróságot megtalálja.