Egyre drágább az építkezés

A szigetelés növelésére, a fűtőberendezések hatékonyságára vonatkozó energiatakarékossági szabályok nagyjából 40%-kal szigorodnak. Egyben drágul is minden – igaz, ezek ára később visszajöhet a kisebb rezsi miatt. Uniós előírások lépnek életbe ettől az évtől előbb a középületekre, aztán az új építésű magáningatlanokra is. Az épületenergetikai szabályokat a középületek esetében már januártól alkalmazni kell. Például a határoló falak hőszigetelése 48, a lapos tetőké 32, a padlóké pedig 40 százalékkal növekszik. De a lakások sem ússzák meg: 2021- től kell nulla energiaigényűnek lenniük, ami azt jelenti, hogy az energiamegtakarításra fordított többletköltségnek az épület élettartama alatt meg kell térülnie.

A jövőben már nem két rétegből állnak majd az ablak- és ajtóüvegek, hanem három vákuumozott részből. A padlót a mostanihoz képest jobban kell szigetelni, de a tetőtereket is a már említett arányban.

A magyar szabályozás úgy változik, hogy már most szeptembertől szinte csak kondenzációs gázkazánt lehet majd beépíteni, ami jóval drágább, mint hagyományos társai. Igaz, 20-25 százalékkal több energiát állítanak elő azoknál, vagyis spórolhatunk velük, bár az áruk 300 ezer forintnál kezdődik.

Egy átlagos szigetelésű nyílászárónál, épületszigetelésnél jócskán többet kell majd költenie az építtetőne – igaz, az ingatlan a mostanihoz képest 25-30 százalékkal kevesebb energiát emészt majd fel. Ez akár 2,6 millió háztartást is érinthet az évek folyamán. A ma működő hagyományos kazánok életkora 18–22 év közötti. A meglévő ingatlan felújításakor is figyelni kell a szabályokra. Legalább 5 centivel vastagabb szigetelést kell alkalmazni, mint korábban. A falakat az eddig általánosan használt 8-10 cm helyett 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell borítani. Nem véletlenül: elemzések szerint az átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20–35%-a a falakon, 15–20%-a a tetőn, 10–25%-a a nyílászárókon át, 10–15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el. Mindehhez állami ösztönző programok is kapcsolódnak, azaz támogatásokhoz is hozzájuthatnak az építtetők. Ennek része a már tavaly elindított kazáncsereprogram is: a tervek szerint 2020-ig erre évente 33-34 milliárd forint költségvetési pénzt fordítanak.