Grétsy László: Ingyért

Kalmár Andrásné nagykanizsai olvasónktól kaptam a következő kérdést: „Jól ismerem az ingyért szót, amely tudomásom szerint az ingyen párja, de azon hiába töröm a fejem már hosszú évek óta, hogy valójában mi az az ingy?”

Ország-világGrétsy László2015. 02. 26. csütörtök2015. 02. 26.
Grétsy László: Ingyért

Nem csodálom, hogy olvasónk gyakran találkozik az ingyért változattal, mert a magyar nyelvterület számos helyén szokásos ez a népies forma is. Az Új magyar tájszótárban történetesen Nagykanizsáról, levélírónk lakhelyéről is van ezt igazoló adat. Ez az ingyért változat a XIX. század óta él nyelvünkben. Alighanem a pénzen vagy pénzért (vesz) analógiájára, mintájára fejlődött ki az ingyen mellett, annak párjaként. S olvasónk talán éppen az ingyért alak sűrű előfordulásának hatására érdeklődik afelől, hogy mi is az az ingy.

Nos, ilyen szó nincs. Az ingyen határozószó – jelentése: ’ellenszolgáltatás nélkül’ – egy másik határozószónak, az ’ilyen módon’ jelentésű ígynek n módhatározó raggal bővült ígyen alakjával tartozik össze: annak egy érdekes szóalkotásmód, az úgynevezett szóhasadás útján elkülönült párja. Az ígyen forma régiesnek számít, de ez nem törvényszerű. A hogy mellett szintén élő hogyan változatot például ma is természetesnek érezzük, holott ugyanúgy jött létre, mint az ígyen az ígyből. (S micsoda véletlen: az iménti ugyanúgy határozószó ugyan előtagjának n ragja ugyanaz az n, amely az ígyen és a hogyan szavakban is megtalálható!)

De folytassuk eszmefuttatásunkat az ingyen szóról, melyet levélírónk is említ, s ami a tárgyalt szópár ismertebb, közszói tagja! Ez a másiknál jóval korábbról, már a XIV. századtól használatos nyelvünkben, csak kezdetben még más jelentésben, mint most. Eleinte nyomatékosító szerepű határozószóként használták a nem, sem stb. mellett, azaz szinte mindig tagadó funkcióban fordult elő: ígyen nem látni, ígyen sem kellene stb.

Álljon itt még példának egy jellemző mondatrészlet Monoszlai Andrásnak A képek tiszteletéről című, 1589-ben, Nagyszombatban megjelent művéből:
„És ingyen sem mondák azt, hol vagyon az Úr”. (Az „ingyen sem” jelentése: ’még véletlenül sem’, ’egyáltalán nem’, ’semmiképpen sem’.) Az ilyen nyomósító szerepű használatból lassan kifejlődött az ’ok nélkül, hiába’, majd az ’ellenszolgáltatás nélkül’ értelem, de ez a jelentés egyre inkább az ígyen határozószónak n-nel bővült ingyen változatához tapadt, mint az imént idézett példámban is. Az ígyen és az ingyen forma közti, már évszázadokkal ezelőtt végbement alaki és egyúttal jelentésbeli elkülönülés a szóhasadásnak igazán szép régi példája.

Alkalmas arra, hogy olvasóink – tréfás kifejezéssel – ingyen és bérmentve gyönyörködhessenek benne!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek