Legyen hová hazajönni!

1956 ŐSZÉN indult el Budapestről Iffy László, és Anglián, Kanadán át vezetett az útja az Egyesült Államokig, ahol szülész-nőgyógyászként szerzett világhírnevet. Magyar orvos a nagyvilágban címmel könyvet írt, s amikor nemrég újra szülővárosában járt, személyesen is megismerhettem.

Ország-világ(D)2015. 02. 10. kedd2015. 02. 10.

Kép: Dr. Iffy László 2014.06.18. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter www.napocska.eu

Legyen hová hazajönni!
Dr. Iffy László 2014.06.18. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter www.napocska.eu

Nyolcvankilenc éves most Iffy László professzor, és 86 éves koráig dolgozott New Jersey állam egyetemén, ahol 37 esztendőn át a szülészeti klinika vezetője volt. Amikor 1956 novemberében Sopronnál – egy szovjet százados segítségével – átjutott a határon, még nem tudta, mit hoz számára a sors. Harmincegy évesen, orvosi diplomával és kétéves szülésznőgyógyász szakvizsgával, hétéves gyakorlattal indult útnak, s csak annyit tudott, hogy nem akar tovább diktatúrában élni.

Életútja kalandokban bővelkedett, nem kínálták tálcán az érvényesülést. Miközben Londontól Winnipegig és Seattle-től Chicagóig rengeteget tanult és élvezte a magyarországinál sokkal jobb technikai felszereltség áldásait, megdöbbenve tapasztalta, hogy magától értetődő dolgokra nem fordítanak figyelmet a korszerű nyugati kórházak – olykor meglehetősen önző, pénzsóvár – orvosai. Chicagóban, Illinois állam egyetemének szülészeti-nőgyógyászati klinikáján például – ahol New Jerseybe kerülése előtt éveket töltött – a fertőzésmegelőzés ott tartott, ahol Bécsben vagy Budapesten a XIX. század közepén, Semmelweis Ignác megjelenése előtt. A császármetszések utáni fertőzések aránya elérte a 90 százalékot, ezt sikerült 17 százalékra csökkenteni. Néhány évvel később az Egyesült Államok egyik vezető orvosi folyóirata vezércikként közölte egy munkatársával írt beszámolóját, amely felért egy kiáltvánnyal: „A seb- és egyéb fertőzéseket a nyílt osztályokon kezelték orvosaink.

A nővérek ötletszerűen kezeltek fertőzött és nem fertőzött betegeket egymás után. Orvosok és nővérek nem mostak kezet fertőzött betegek kezelése után. Gyakornokok kesztyű nélkül cserélték a kötést gennyes, fertőzött sebeken, és szabadon mozogtak fertőzött és nem fertőzött betegek között. Egyetlen fürdőkád volt a szülészeti osztályon, amelyben a gen?- nyes sebekkel fertőzött és műtétre előkészülő betegeket egymás után fürdették meg. Orvosok gennyes sebeket kezeltek percekkel az elkövetkező műtétek előtt, szabadon jártak kórházszerte a műtőben viselt egyenruhájukban...”

A cikknek nagy visszhangja lett, mert ezek az llapotok nem csak a chicagói klinikát jellemezték – ahol Iffy László távozása után újra emelkedni kezdett a fertőzések száma. Ő ekkor már New Jerseyben a newarki klinikát vezette: itt a gyermekágyi fertőzések arányát 90-ről 5 százalékra sikerült leszorítania.

Munkájában mindenre odafigyelt, kereste az okokat, az összefüggéseket és gondolataihoz a nyilvánosságot. Publikációi, tankönyvei világszerte ismertté tették nevét, a nemzetközi szakirodalomban ma a legjelentősebb magyar szülészorvosnak tekintik. Nagy fájdalma, hogy édesanyjával soha t bbé nem találkozhatott, nem sokkal a távozása után meghalt. Tizenegy év telt el, amikor sírjához először hazalátogathatott. Közben megnősült, ír feleségével, a kiváló szervezőkészségű Maureennel – aki munkatársa is volt – majd’ harminc évet éltek együtt. Maureen hamvai Budapesten, a Rákoskeresztúri temetőben nyugszanak.

Iffy professzor pár év múlva újra házasságot kötött, második felesége, Małgorzata lengyel matematika-tanárnő, aki angolnyelv-tudása csiszolása végett érkezett az Egyesült Államokba. Így lett a titkárnője, majd mindenről gondoskodó társa.

A helyszín pedig, ahol vele és kedves feleségével találkoztunk, az a budapesti lakás, ahol valaha a legjobb barátja, Bajor Nagy Ernő, lapunk egykori neves munkatársa élt – akinek a nevét Iffy László jóvoltából emléktábla őrzi a ház falán. Amikor Bajor Nagy Ernő a feleségével, László Margit opera-énekesnővel innen Csobánkára költözött, a professzor megvette a lakásukat, hogy a szülővárosában – mivel az édesapja is rég meghalt – ismét legyen hová hazajönnie. Otthonról, a New York melletti Summit városából haza, Budapestre. Ahol dis?- szidensként megfosztották állampolgárságától, amelyet aztán 1991-ben, a rendszerváltozás után visszakapott.

Négy ország polgára, számára a legfontosabb mégis a magyarsága. Büszke arra, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem díszdoktorává fogadta, s hogy a könyvét kiadta a Semmelweis Kiadó, meg arra, hogy a Magyar Nőorvos Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek