Propaganda - és a valóság az üzletekben, a kórházakban, az utakon

Járvás Sándor, Dunaújváros: A nyugdíjunk 2015-ben 1,8 százalékkal emelkedett, nem erőltette meg magát a kormány. Igaz, hogy ennek is örülni kell, mert aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Nem is volna érdemes szóvá tenni az emelés mértékét, ha nem azt hallanánk folyton a médiából, hogy milyen jó eredményeket ért el az ország, s ez a magyar emberek sikere.

Ha viszont bemegyünk az üzletbe, azt tapasztaljuk, hogy naponta kúsznak felfelé az árak. Főként az élelmiszerek drágulnak, amelyekből naponta kell vásárolnunk. Legalább az áfájukat csökkentenék. A szolgáltatások díjai is szökdécselnek felfelé.

Az jó, hogy a közüzemi díjak és az üzemanyagárak csökkentek, de – kevés kivétellel – drágák a gyógyszerek, amelyeket nekünk, idős embereknek mindenképpen meg kell vennünk. Az egészségügy helyzete pedig egyre romlik, a jó színvonalú magánrendelést és -kórházakat csak kevesen tudják megfizetni. A többieknek marad az alulfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátás.

Még jó, hogy a Duna fölött átívelő hídra végül nem kell matricát vennünk, ha gépkocsival el akarjuk vitetni magunkat a szüleink sírjához. Mert mi leginkább már csak ilyen helyekre járunk.