Lombhullástól a teljes pusztulásig - Éppen 70 éve történt

A SZÁLASI-KORMÁNY menekülése során 1945. március 29-én lépte át a magyar–német határt. A nyilas uralom 165 napja idején életek sokasága veszett oda, romba dőlt az ország, javai jelentős részét elhurcolták. Hetven év múltával, összeállításunkban dokumentumokból és visszaemlékezésekből idézünk.

Ország-világBudai Horváth József2015. 03. 29. vasárnap2015. 03. 29.

Kép: Budapest, 1946. február 6. A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a budai Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőt népbírósági büntetőpere előtt szembesítik a magyar fővárosban a II. világháborús ostrom során történt pusztítással. MTI Fotó/MAFIRT: Reismann Mariann, Fotó: Reismann Mariann

Szálasi Ferenc
Budapest, 1946. február 6. A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a budai Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőt népbírósági büntetőpere előtt szembesítik a magyar fővárosban a II. világháborús ostrom során történt pusztítással. MTI Fotó/MAFIRT: Reismann Mariann
Fotó: Reismann Mariann

FIALA FERENC, a Szálasi-kormány sajtófőnöke írja Zavaros évek című könyvében (London, 1965):
1944. október 17-én, kedden délután 6 órakor ült össze először a Szent György téri miniszterelnöki palota sárga empire termében Szálasi Ferenc vezetésével a régi Magyarországot jelentő utolsó kormány, amelyet általában – bizonyos megvetéssel és lenézéssel – nyilas kormánynak szoktak nevezni.

 

HABSBURG JÓZSEF királyi herceg naplójából idézi Szélesi Jenő Hitler döntött… című könyvében (Washington, 1959):
Szálasi írásbeli rendelkezése meghatározta a miniszterek helyfoglalási sorrendjét, a leülés és felállás idejét, az érkezése és távozása alkalmával az üdvözlés formaságait, köpenye le- és felsegítője személyét. Az előadó miniszteren kívül csak ő szólhatott a tárgyhoz. A miniszterek a felmerült kérdésekre csak igennel vagy nemmel válaszolhattak, az ajánlott javaslat felett csak ugyanígy szavazhattak.

 

KEMÉNY GÁBOR külügyminiszter rádióbeszéde, 1944. október 17.:
Tudjuk, nem az ezeregyéjszaka meséi tárulnak fel most nemzetünk előtt. A magyarság újjászületésének záloga a hungarista eszmerendszer szilárdsága.

 

BEREGFY KÁROLY vezérezredes, honvédelmi miniszter felhívása, október 17.:
Egyes honvéd egyének, megfeledkezve esküjükről és hazafiúi kötelességükről, csapattestüket és beosztásukat önkényesen elhagyták. A f. évi október 21-én 12 óráig visszatért egyének felelősségre vonásától eltekintek, a továbbra is távol maradók ellenben rögtönbíráskodás útján kiszabandó halálbüntetéssel lakolnak.

 

BUDINSZKY LÁSZLÓ igazságügy-miniszter szózata hivatali beosztottjaihoz, október 18.:
Átveszem itt a vezetést. Figyelmeztetem magukat, hogy ne játsszanak a halállal. Mi azonnal látni fogjuk, hogy ki az, aki ellenáll vagy nem engedelmeskedik. Azt azon nyomban helyben lelőjük!

 

A Reggeli Magyarország írja, október 19.:
A Szálasi Ferenc vezette kormány „Az ország újjáépítésének terve” című munkaprogram alapján rendkívüli fontosságúnak tartja az ország személyi és anyagi erőinek totális hadba vetését, a magyar hadsereg teljes összhangba hozását a német véderővel, a gazdasági kiürítés megszervezését. Magyarország havi 200 millióról 300 millió pengőre emeli fel hozzájárulását a német haditerhekhez, az ezen felüli szükségleteket pedig előlegekkel rendezi.

 

Szálasi távirata Adolf Hitler német kancellárhoz, október 21.:
A hungarista államvezetés élén mint felelős magyar királyi miniszterelnök jelentkezem nagyméltóságodnál, a mostani roppant méretű háborús, világnézeti és munkaharc első hősénél és a megszülető Európa-közösség elhivatott vezetőjénél, hogy jelentsem, Magyarország minden erejét és értékét harcba vetjük, és a szövetséges Német Birodalom oldalán harcolunk a győzelemig.

 

A győri Nemzeti Hírlap beszámolója a nyilaskeresztes pártba tagfelvétel időleges lezárásáról, október 29.:
Most Nemtörődöm Miska vagy Óvatos Peti féltéglával melldöngeti mindenfelé kicsorgó hungarizmusát, és senki sem tud olyan százszázalékosan ragaszkodni a vezérhez, mint éppen ő.

 

DR. KRÜGER ALADÁR felsőházi tag a nemzetvezető jogköréről szóló törvényjavaslat vitájában, november 3.:
A magyar alkotmány történelmi alkotmány, nem pedig papirosalkotmány. A történelmi alkotmányt a nemzet élő jogi lelkiismerete fejleszti ki, míg a papirosalkotmányok a pillanatnyi szükségleteknek megfelelő ötletekből származnak.

 

VÁGÓ PÁL kormánybiztos rádióbeszéde a közellátásról, november 5.:
Azzal viszont legyen tisztában mindenki, hogy több kenyeret adni senkinek sem tudunk.

 

Magyar–német gazdasági egyezmény, november 14.:
A termelés folytatásának biztosításához bizonyos termelési ágakat Magyarországról átmenetileg a Német Birodalomba kell áttelepíteni.

 

FARKAS ÁKOS budapesti polgármester jelentése, november 18.:
A székesfőváros lakosságának nagy része a mai súlyos időkben megfeledkezett hazafias kötelességéről, és nem tett eleget a honvédelmi munkára való felhívásomnak.

 

GRÓF SERÉNYI MIKLÓS képviselő felszólalása a Sopronba áttelepült törvényhozásban, november 23.:
A nemzetvezető minden munkástól megköveteli, hogy a szabotázs megszűnjön, és mindenki a tőle telhető legnagyobb teljesítményt nyújtsa. Aki nem így tesz, meglakol, esetleg halálbüntetéssel sújtják.

 

SZŐLLŐSI JENŐ miniszterelnök-helyettes felszólalása a Sopronba áttelepült kormány első ülésén, december 1.:
A kormányhivatalok Nyugatra való áthelyezésére azért volt szükség, hogy egy esetleges hirtelen orosz előretörés következtében az ország vezetőit nehogy elfogják, és talán ketrecben mutassák meg Sztálinnak és a nagyvilágnak.

 

A Soproni Hírlap híre, december 10.:
A bíróság kötél általi halálra ítélte a külföldön tartózkodó [a további szolgálatot megtagadó] vatikáni, ankarai, berni, stockholmi, koppenhágai, vichyi, bukaresti, párizsi követet, illetve konzulokat, továbbá követségi, illetve konzuli tanácsosokat és tisztviselőket, és elrendelte vagyonuk elkobzását.

 

RAJNISS FERENC vallás- és közoktatásügyi miniszter felszólalása a törvényhozás soproni ülésén, december 27.:
A kiürítést az egyetemi tanárok ellenezték a leghamisabb, legpiszkosabb módon. Ők hirdették meg az egyetemi ifjúságnak, hogy ez deportálás. Ezek a kitömött fejű vén szamarak a mai időkben az egyetemek autonómiájáról csevegnek. Hát majd mutatok én nekik autonómiát, amilyet életükben még nem láttak!

 

HINDY IVÁN altábornagy, a bekerített Budapestet védő magyar csapatok parancsnokának jelentése, 1945. január 13.:
Mint kirívó esetet jelentem Kern alezredes, a IX. utász zászlóalj parancsnokának orvul való meggyilkolását. Ok: szolgálati gépkocsiját nem adta át. Tettesek: egy nyilas pártbeli és két nem pártbeli, de a párt által toborzott egyén. Főként a fentieknek tudható be, hogy az utászzászlóalj egyik századának zöme a következő napon átment az oroszokhoz.

 

A Nyilaskeresztes Párt kőszegi szervezetének jelentése, február 11.:
Balatonalmádi községben Sarvejcz János, a Nyilaskeresztes Párt helyi vezetője önhatalmúlag bevezette a botbüntetést. Garami Sándor helyi lakost, fegyveres nemzetszolgálatos párttársát is meg akarta botoztatni, mire az hasba lőtte. Sarvejcz meghalt, Garami pedig beállt egy SS-kötelékbe.

 

Szálasi nemzetvezetői tájékoztatója az atrocitások ellen tiltakozó papok letartóztatásáról, február 28.:
Április hónapban levelet óhajtok írni a Pápa úrnak, amelyben kifejezésre akarom juttatni a hungarista mozgalom és világnézet viszonyát az egyházhoz.

 

HENNEY ÁRPÁD tárca nélküli miniszter, a nemzetvezető munkatörzse országos munkarendvezetőjének feljegyzése a Szálasi-kormány távozásáról, március 29.:
A nemzetvezető munkatörzsének Németországba kitelepülő tagjait (kb. 218 személy) szállító vonatszerelvény ma hajnalban hagyta el a kőszegi állomást. Kora délután az oroszok bevonultak a városba.

 

1945. április 11.:
A szovjet csapatok elfoglalták Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyarbükköst,
az utolsó magyar településeket.

 

Válogatta: Budai Horváth József

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek