Vidéki zsidókkal kezdődött
Először a vidéki magyar zsidóságot kényszerítették gettókba.
![](https://cdn.szabadfold.hu/2024/07/k1gWwrJIm5Zgti8oN5NhTjQLlJ5PAGF5Z7YsCoNUhVw/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE5MmRkNjU1MTI2NDQ0NTFiOTU0MGI5NjE4ODA5ZmRk.jpg)
Először a vidéki magyar zsidóságot kényszerítették gettókba.
„Kertész Imre életműve nem kisajátítható. Ő maga akarta így, és ő maga megtett mindent a kisajátítás ellen, amit tehetett” – vallja Balog Zoltán. A Kertész Imre Intézet KultúrArc című sorozatának vendégeként beszélgetett vele Ugron Zsolna művészeti vezető
„Kertész Imre életműve nem kisajátítható. Ő maga akarta így, és ő maga megtett mindent a kisajátítás ellen, amit tehetett” – vallja Balog Zoltán. A Kertész Imre Intézet KultúrArc című sorozatának vendégeként beszélgetett vele Ugron Zsolna művészeti vezető
A holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27-e kapcsán az ő történetével emlékezünk az áldozatokra.
A holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27-e kapcsán az ő történetével emlékezünk az áldozatokra.
Egy keszthelyi pince felújítása közben 2776 darab arany és ezüstérmét, 24 ékszert és emléktárgyat zaláltak. Ezeket egy helyi zsidó család rejthette el 1944-ben, a deportálás előtt.
Egy keszthelyi pince felújítása közben 2776 darab arany és ezüstérmét, 24 ékszert és emléktárgyat zaláltak. Ezeket egy helyi zsidó család rejthette el 1944-ben, a deportálás előtt.
SZÉKELY GÁBOR íróasztalán egy fekete kő fénylik. Nem tudni, mikor került oda pontosan, de az biztos, hogy nagyon régen. Akármikor ránézett, némi lelkiismeret-furdalása támadt: meg kellene írnia a családja történetét. Mert az a kő az élete részévé vált, go
SZÉKELY GÁBOR íróasztalán egy fekete kő fénylik. Nem tudni, mikor került oda pontosan, de az biztos, hogy nagyon régen. Akármikor ránézett, némi lelkiismeret-furdalása támadt: meg kellene írnia a családja történetét. Mert az a kő az élete részévé vált, go
Két, Angliában kiképzett és ejtőernyőn ledobott ellenálló 1942. május 27-én Prágában, a nyílt utcán gránátot dobott Reinhard Heydrichnek, a Harmadik Birodalom – Hitler és Himmler után – harmadik legfontosabb emberének autójára, aki pár nappal később beleh
Két, Angliában kiképzett és ejtőernyőn ledobott ellenálló 1942. május 27-én Prágában, a nyílt utcán gránátot dobott Reinhard Heydrichnek, a Harmadik Birodalom – Hitler és Himmler után – harmadik legfontosabb emberének autójára, aki pár nappal később beleh
ÜRÖM IS VEGYÜL ABBA AZ ÖRÖMBE, hogy a közelmúltban állami közreműködéssel sikeresen visszakerült a Seuso-kincsek második része Magyarországra. Merthogy eközben fájó a tudat, hogy máigrendezetlen a II. világháború végén elrabolt magyar műkincsek sorsa. Vaj
ÜRÖM IS VEGYÜL ABBA AZ ÖRÖMBE, hogy a közelmúltban állami közreműködéssel sikeresen visszakerült a Seuso-kincsek második része Magyarországra. Merthogy eközben fájó a tudat, hogy máigrendezetlen a II. világháború végén elrabolt magyar műkincsek sorsa. Vaj
Valahol a tikkadt alföldi nyárban a szúrós nap lebegtetni kezdi a horizontot. Vihar előtt gőzölög így a táj, szikrázik a levegő. Két fekete ruhás zsidó, idős és fiatal gyalogol egy lovas kocsi mögött. Egyetlen poggyászuk – „illatszeres láda az”, mondják –
Valahol a tikkadt alföldi nyárban a szúrós nap lebegtetni kezdi a horizontot. Vihar előtt gőzölög így a táj, szikrázik a levegő. Két fekete ruhás zsidó, idős és fiatal gyalogol egy lovas kocsi mögött. Egyetlen poggyászuk – „illatszeres láda az”, mondják –
Vasárnap délelőtt a „ficfás” Tiszaháton. Fent könyöklök a milotai református templomtorony ablakában, s nézek keletre, Kárpátalja felé. Pár száz méterre kanyarog a Tisza, de vizét eltakarják az ártér öreg fái. A mögötte lévő hegyek viszont magasan a fák f
Vasárnap délelőtt a „ficfás” Tiszaháton. Fent könyöklök a milotai református templomtorony ablakában, s nézek keletre, Kárpátalja felé. Pár száz méterre kanyarog a Tisza, de vizét eltakarják az ártér öreg fái. A mögötte lévő hegyek viszont magasan a fák f
Több mint negyven évvel ezelőtt olvastam először Ladislav Fuks A hullaégető című szatirikus kisregényét. A kitűnő cseh író (1923–1994) vérfagyasztó műve 1967-ben jelent meg Prágában, nálunk pedig 1971-ben. Film is készült belőle a cseh újhullám jeles képv
Több mint negyven évvel ezelőtt olvastam először Ladislav Fuks A hullaégető című szatirikus kisregényét. A kitűnő cseh író (1923–1994) vérfagyasztó műve 1967-ben jelent meg Prágában, nálunk pedig 1971-ben. Film is készült belőle a cseh újhullám jeles képv